Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a versenyképesség javítása érdekében szükségszerű a járulékcsökkentés, és úgy vélte, legalább tíz százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés.
A szakember rámutatott, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös -
nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól.
A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.
Ennek oka, hogy az egyedülállók - az egy keresettel rendelkezők - esetében
az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas.
A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan mintegy 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék.
Németh Dávid szerint a járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhiányra is. Ha pedig
a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók "átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint mindenképp jelentősebb járulékcsökkentésre lenne szükség, viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Az elemző úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott,
az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé.
Kiemelte: a járulékcsökkentés hozzájárulhat a bérek emelkedéséhez, ugyanakkor ez függ attól is, hogy
valóban béremeléshez köti-e a kormány a járulékok mérséklését.
Az elemző egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi munkaerőpiac másik problémájára, a szakképzett munkaerő hiányára, ami ugyancsak akadálya annak, hogy a vállalkozások több munkavállalót alkalmazzanak.