Aggályosnak tartják a könyvelők a NAV új ötletét

könyvelő, adótanácsadó collaboration negotiation business MEETING compromise BUSINESSWOMAN BUSINESSMAN colleague ADULT three people 35-39 years 25-29 years 20-24 years adults only mid-adult YOUNG MAN mid-adult woman young
Executives in business meeting, overhead view
Vágólapra másolva!
Az adózással kapcsolatos reformok egyik eleme az elektronikus számlázás valós idejű követése. Az elmúlt időben is többször is elhangzott, hogy jövőre minden számlát látni fog a NAV. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke ugyan helyes célkitűzésnek tartja az áfacsalások megakadályozását a tisztességes vállalkozások érdekében, de úgy véli, hogy a számlázó programok bekötése a NAV-hoz nem jelenthet teljes körű megoldást. Ez ugyanis jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, és továbbra megkerülhető marad.
Vágólapra másolva!

Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait (ha áfatartalmuk elér 100 ezer forintot) online megkapja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). E mellett 2017. július 1-től a vevő is köteles lesz a 100 ezer forint feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat összefuttatható. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés.

Nem érhető el mindenki

Zara László azonban a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis

az EU áfa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára számítógéppel történő számlázást,

így az elektronikus számlázást sem. Vagyis a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók", hanem a „vevők" adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton.

Át kellene gondolni ezt az ötletet... Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Az áfa-irányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túl bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet kötelezően a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat.

Többletfeladatok, plusz költségek

Ráadásul, mivel jelenleg még csak nagyon kevesen használnak elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást. Ha tehát e körnek át kellene térnie az elektronikus számlázásra, akkor ez

mintegy 1,5 millió adóalanynak jelentene plusz költséget és feladatot.

Az intézkedés bevezetése az egyébként elektronikusan számlázóknak is többletfeladatot és költséget jelent a folyamatos online (vagy időszaki) kapcsolat biztosítása miatt, és a NAV oldalán is jelentős fejlesztést tesz szükségessé, melynek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, tudnánk, hogy az intézkedéstől mennyi plusz bevételt várnak. A kézzel kiállított számlák és a 100 ezer forintra leszállított áfahatár miatt a könyvelők feladatai is növekszenek, miközben a nagy értékű, elektronikus számlák esetében pedig feleslegessé válnak ők is és az áfabevallások is.

Hatalmas adattömeg

Kérdéses, hogy

évi körülbelül 2-3 milliárd online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd feldolgozni a hatóság,

mert az 1 millió forintot meghaladó áfatartalmú számlák és összesítő tételes jelentések feldolgozottságáról nincs információnk. Az elképzelés bizalmi kérdéseket is felvet: nincs biztosíték arra, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatokat valóban csak az adóztatásra használja, és nem "szivárogtat", és a rendszer kialakításakor

korrupciós kockázattal is számolni kell.

Az új lépés előnye, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnek a tisztességes vállalkozások, és a költségvetés plusz bevételekhez juthat. Ugyanakkor az új rendszer is csak azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, a teljesen feketén működőket továbbra sem.

– emelte ki Zara László. Így csak a vállalkozói érdekképviseletekkel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel és informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartja megvalósíthatónak az ötletet.