A piacok nem dőltek be a jegybanki trükknek

Meglepetésként érte a piacokat a japán jegybank szerdai döntése, melynek értelmében a Bank of Japan bár nem változtatott sem az irányadó kamatrátán, sem az eszközvásárlási programján, célul tűzte ki a 10 éves állampapír hozamgörbéjének kontrollját. Az elemzők és a befektetők azonban kétségekkel fogadták a váratlan lépést.

Kezdetben a jen gyengülése mellett a japán részvények árfolyama és a 10 éves lejáratú japán állampapír hozama is megugrott, ahogy a Bank of Japan (BoJ) bejelentette, úgy akarják kontrollálni a 10 éves állampapír hozamgörbéjét, hogy az a jelenlegi nulla százalék körüli szinteken maradjon. Ezzel együtt a jegybank nem változtatott a mínusz 0,1 százalékos irányadó kamaton, illetve nem nyúlt hozzá érdemben a 80 ezer milliárd jenes eszközvásárlási programjához sem.

Megerősítették viszont, hogy

a 2 százalékos inflációs célt mielőbb el akarják érni,

de elképzelhetőnek tartják, hogy az infláció akár nagyobb is lehet. A 10 éves kötvények hozama egyébként közép-európai idő szerint már délelőtt, órákkal a bejelentés után, negatív korrekciót mutatott, de ahhoz sem kellett sok, hogy a jen is újra erősödni kezdjen a dollárral szemben.

A döntés után az világosan látszik, hogy a Bank of Japan igyekszik elkötelezni magát a hosszú távon laza monetáris politika mellett, és a jelenlegi döntés az iránymutató előrejelzés egy sajátos fajtájaként értelmezhető. Mindeközben viszont a jegybank úgy próbált lazítani, hogy ne fusson bele újra a korábbi csapdába, jelesül abba, hogy a további kamatvágás a negatív tartományban kontraproduktív legyen.

A 10 éves japán állampapír hozamának idei alakulása Forrás: Investing.com

Érezhető, hogy a BoJ tudomásul vette, hogy

a negatív kamatszintek rossz hatással vannak a banki profitokra,

és a szerdai bejelentéssel éppen ezt próbálták némileg ellensúlyozni – mondta a Reutersnek Michael Moen, az Aberdeen Asset Management kötvénypiaci menedzsere. Hozzátette, a friss döntés pozitív üzenet a részvénypiacoknak, különösen a bankpapíroknak. A Nikkei index végül 1,91 százalékos pluszban zárt.

Súlyos nyomás

A jelenlegi lépés háttere, hogy a Bank of Japan (más jegybankokkal együtt) egyre kisebb eszköztárat tud működtetni a gazdaság élénkítése érdekében. Ráadásul az eddigi akciók nem tudták érdemben gyengíteni a jent, noha ez volna az egész politika egyik fő célja.

A jen erejének fontosságát mutatja, hogy a szintén szerdán közölt adatok szerint a japán export 9,6 százalékkal, míg az import 17,3 százalékkal csökkent a múlt hónapban. Ráadásul az export immáron 11 egymást követő hónapban mutatott zsugorodást, részben a jen dollárral szembeni erősödése miatt. Az import szakadása egyrészt szintén a jen erejének, másrészt a belső kereslet gyengeségének tudható be. Ezzel pedig Japán külkereskedelmi mérlegében 18,7 milliárd jenes hiány keletkezett, szemben az elemzők által várt 202,3 milliárd jenes többlettel.

A dollár/jen árfolyam idei alakulása Forrás: Investing.com

Ilyen helyzetben kell tehát felmutatnia valamit a japán jegybanknak, amely a Sumitomo Mitsui Trust Bank, szintén a Reutersnek nyilatkozó, közgazdásza szerint most

a további élénkítés benyomását keltette,

mindazonáltal egyelőre nem világos, a piacok a későbbiekben hogyan értelmezik majd a döntést.

A helikopter újra felszáll

A bejelentés utáni elemzői reakciókat jól összefoglalja a JPMorgan közgazdászának álláspontja. Masaaki Kanno szerint ugyanis a BoJ mai döntése arra utal, hogy nem veszik túl komolyan a 2 százalékos inflációs cél gyors elérését. Ezzel szemben a jegybank sokkal inkább amiatt aggódik, hogy milyen negatív hatásai vannak a mozgástér szűkülésének. Különösen úgy, hogy a BoJ a japán állampapírok 38 százalékát birtokolja, és egyes elemzések szerint

ez az 50 százalékot is elérheti a jövő év végére.

Összevetésképpen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél az amerikai adósság csupán 14 százaléka van.

Nem véletlen tehát, hogy újra előkerült az úgynevezett „helikopterpénz" lehetőségének kérdése, amely egyszerűen a közvetlen monetáris finanszírozást jelenti. Ráadásul az 1930-as években Japán már hajtott végre hasonlót, napjainkban pedig technikailag megtehetné, hogy úgy hitelez az államnak (kötvényeken keresztül), hogy azt soha nem kell visszafizetni.

Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója Forrás: AFP/Toru Yamanaka

Ahogy azonban egyre több elemző úgy véli, a BoJ számára szinte csak ez az egy érdemi lehetőség maradt, a központi bank kormányzója már többször jelezte,

az intézménynek nincs jogi felhatalmazása egy ilyen akcióhoz.

Mindazonáltal a Bank of Japan korábban letért már a saját maga által meghatározott pályáról, hiszen Haruhiko Kuroda kormányzó tavaly év végén még kizárta a negatív kamatszintet, majd januárban a jegybank bevezette azt.

Nem mellékesen pedig a BoJ egy trükkel ki is kerülhetné, hogy hivatalosan a helikopterpénz eszközéhez nyúljon, miközben valójában ezt vetné be. A UBS elemzője a Bloombergnek hangsúlyozta, Kuroda megtehetné, hogy úgy vásárol és tart japán állampapírokat, hogy nyíltan nem mondja ki, folyamatos finanszírozásról van szó.

Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy a japán jegybank nem tudta érdemben enyhíteni a szigetország gazdaságával kapcsolatos aggodalmakat. Így viszont különösen izgalmas lesz, hogy a „szuperszerdán" az amerikai jegybank előáll-e valamilyen váratlan lépéssel.