Ezért szenvednek ma a tőzsdék

WASHINGTON, DC - FEBRUARY 18: Chairman of Federal Reserve Board Janet Yellen speaks during a meeting February 18, 2014 in Washington, DC. The board of governors of the Federal Reserve System held the meeting to discuss a final rulemaking for the regulation and supervision of large domestic bank holding companies and foreign banks with a large U.S. presence. Alex Wong/Getty Images/AFP

Alaposan megtépázta a tőzsdéket, hogy az amerikai központi bank feladatkörét ellátó Fed egyik döntéshozója pénteken, Eric Rosengren az alapkamat-emelés lehetőségéről beszélt. Szavai az amerikai kereskedést azonnal magával rántotta, és a hét vége után Ázsiában és Európában is pirosba borultak a tőzsdék.     

A japán tőzsdék 1,5 százalék fölötti veszteségben zártak, a kínai tőzsdék pedig 2,5 százalék körüli mínuszban voltak záráskor. Az európai határidős részvényindexek ma délelőtti értékei is esést mutatnak, Európára a péntekinél is nagyobb esés várható ma.

Mivel egyetlen makrogazdasági adat sem látott napvilágot pénteken, az esés egyértelműen annak köszönhető, hogy a Fed lehetséges kamatemelésének veszélyére reagáltak a piacok.

Annak ellenére, hogy a nagybankok és nemzetközi befektetési házak elemzői közül

mindössze 24 százalék számol azzal, hogy a Fed soron következő ülésén 25 bázisponttal emeli az alapkamatot, a többség a tartást valószínűsíti, és csak decemberre várnak változást.

A kamatemelés mellett szól ugyanakkor, hogy a Fed inflációs célját már majdnem elérték, és a munkanélküliségi adatok is a célul kitűzött 4,8 százalékos arány felé húznak, valamint az úgynevezett egyensúlyi foglalkoztatási arány is elérhető közelségbe került.

A legnagyobb súllyal azonban az eshet a latba, hogy az általános hozamkörnyezet a 0,25-0,50 százalékos alapkamat, a korábbi lazítások és kötvényvásárlások miatt nagyon alacsony szintre került, ami

veszélyes tempóba sodorta a hitelezés felfutását, elsősorban a gépkocsiknál és a diákhiteleknél.

Mindez a pénzügyi stabilitás szempontjából felveti annak a kockázatát, hogy

újabb lufit fújhatnak az amerikai hitelezésben, amit a Fed szigorúbb monetáris politikája most megállíthatna.

Másészt a kamatszint tartása mellett szól, hogy a 2008 végén kezdődött válság annyira mély volt, hogy sokan még mindig attól tartanak, hogy

egy túl korai kamatemelés ismét lelassítaná a gazdaságot és kevesebb új munkahely jönne létre.
Az amerikai gazdaság idén előreláthatólag két százalékkal bővül, és a Fed elemzői a jövő évre is ilyen tempójú bővülést jósolnak.

Janet Yellen a FED vezetője Forrás: AFP/2014 Getty Images/Alex Wong

A tőzsdei általános rossz hangulat mellett a német tőzsdét meghatározza, hogy sokat esett az E.On és a Linde részvényeinek árfolyama.

Ennek hátterében az áll, hogy a Linde megszakította az összeolvadásról szóló tárgyalásokat az amerikai Praxair-rel. Így egyelőre meghiúsult, hogy a két nagyvállalat egyesülésével a világ legnagyobb ipari- és egészségügyi gázgyártó konszernje jöhessen létre.

A BUX – követve az európai tőzsdék mozgását – délelőtt komoly esést mutatott, de később korrigált.

A pénteki erős esés után

hétfőn mérsékelten csökkenő indexekkel indult a kereskedés a New York-i tőzsdéken.

Az olajár erős nyomás alá került, miután nőtt a termelő amerikai kutak száma, továbbá az OPEC közölte, hogy jövőre is a termelés emelkedésére számít, mert az olajkartellen kívüli termelők újabb kutakat helyeznek üzembe.

Kora délutánig a New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordójának ára 82 centtel 45,06 dollárra esett. Az északi-tengeri Brent típus ára 87 centtel, 47,14 dollárra ment le.