Agyonnyomják a görögöket a kamatterhek

Görög államadósság CIPRASZ, Alekszisz interjú Közéleti személyiség foglalkozása miniszterelnök politikus Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök
Athén, 2015. június 30. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök interjút ad az ERT állami tévétársaság athéni stúdiójában 2015. június 29-én, hat nappal a Görögország nemzetközi hitelprogramjáról tartandó népszavazás előtt. (MTI/EPA/Aléxandrosz Vláhosz)
Vágólapra másolva!
Nem képes kikeveredni az adósságcsapdából Athén, amíg az Európai Központi Bank nem dönt úgy, hogy végre görög államkötvényeket is vásárol, ezért Alexisz Ciprasz kormányfő ismét adósságkönnyítést sürgetett.
Vágólapra másolva!

Addig nem lesz képes befektetőket vonzani Görögország, amíg a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió nem jut közös nevezőre arról, hogyan lehet csökkenteni Athén adósságterhét – hangsúlyozta Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök Thesszalonikiben. Mint fogalmazott, az Európai Központi Bank (EKB)

eszközvásárlási programjába szeretnének bekerülni, annak érdekében, hogy végre csökkenhessen az országra nehezedő kamatteher.

Jelenleg Görögország államkötvényeit a bóvli kategóriában tartja mindhárom nagy hitelminősítő, a tíz éves görög államkötvények után pedig 8,1 százalékos kamatot kell fizetni. Ha az EKB elkezdené vásárolni a görög állampapírokat, akkor ez a kamatszint jelentősen csökkenne és idővel Görögország is a piacról finanszírozhatná saját adósságát – véli a kormányfő.

Alekszisz Ciprasz könnyítést kér Forrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Aléxandrosz Vláhosz

Mario Draghi, az EKB elnöke azonban egyelőre úgy nyilatkozott, hogy csak egy későbbi időszakban vehetnék be a görögöket az eszközvásárlási programba, miután megbizonyosodtak az államadósság visszafizetésének fenntarthatóságáról.

Athén 2010 óta immár a harmadik nemzetközi mentőcsomagot kapja, a hiteleket csepegtetve folyósítják, a jelenlegi szakasz október végén jár le.

A következő, 2,8 milliárd euró összegű hitelrészlet feészabadításához az euróövezet pénzügyminiszterei további gazdasági reformokat követelnek, megítélésük szerint ugyanis az általuk kért feltételek közül a görög kormány mindössze kettőt teljesített.

A görög államadósság azonban a magas kamatterhek miatt még a korábbi adósságkönnyítés ellenére is növekedett,

jelenleg 326 milliárd euróra rúg, ami a GDP-hez viszonyítva 177 százalék. Összehasonlításképp az első mentőcsomag folyósításakor ez az arány még csak 146 százalék volt.

Az IMF előrejelzése szerint az ország jövőre lábalhat ki a recesszióból, idén még gyakorlatilag stagnálás várható. A munkanélküliségi adatok minimális javulást mutatnak, de még mindig 23 százalék feletti az arány, a fiatalok körében pedig különösen magas, 50,3 százalék.

Forrás: Origo

A mentőcsomagok egyik legfontosabb feltételeként meghatározott privatizáció is csak döcögve halad, de a külföldi működőtőke (FDI) beáramlása mindenesetre pozitív tendenciát mutat és a tőkekiáramlást is sikerült megállítani.

A költségvetés helyzete azonban továbbra is rendezetlen,

az államháztartási hiány a három százalékos szint közelében sem jár többek között a kamatkiadások miatt, miközben a külkereskedelmi mérleg is óriási hiányt mutat.

Az államadósság visszafizetését az eurózóna pénzügyminiszterei akkor tekintik fenntarthatónak, ha Athén 3,5 százalékos pluszban zárja a költségvetését a kamatok fizetése nélkül. Ekkor kerülhet ki az adósságspirálból, vagyis abból a helyzetből, amikor még az államadósság kamatait is hitelből képes csak fizetni.