Túllépték az ezer milliárd eurót

The European Central Bank's new chief Mario Draghi gestures during his first press conference at the ECB in Frankfurt/M., western Germany, on November 3, 2011. The European Central Bank's decision to cut its key interest rates in a surprise move was "unanimous", the 64-year-old Italian said. Draghi's first few days as ECB president have certainly been a baptism of fire. The 17-nation eurozone is back in deep crisis following the shock call by Greece for a national referendum on a debt rescue reached with huge difficulty only last week. Draghi took over at the helm of the ECB from Jean-Claude Trichet. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND (Photo credit should read DANIEL ROLAND/AFP/Getty Images)

Elképesztő ütemben vásárolja fel a stagnáláshoz közeli gazdasági fejlődést mutató euróövezet államkötvényeit az Európai Központi Bank (EKB), ennek ellenére a javulás leghalványabb jele sem látható egyelőre. Mai ülésén nulla százalékon hagyta az alapkamatot.

Az EKB az eszközvásárlási program feltételeit is változatlanul hagyta. A döntés után a forint erősödött. A bank áprilistól a korábbi, havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programjának keretét 80 milliárd euróra emelte, melynek zömét állampapírok vétele teszi ki, ez azonban eddig nem tudta beindítani a negyedéves összehasonlításban mindössze 0,3 százalékos bővülést produkáló euróövezeti bővülést.

Mario Draghi, az EKB elnöke Forrás: AFP/Daniel Roland

Az EKB soron következő kamatdöntő ülését meghatározza, hogy a monetáris politika lehetőségei kifogyóban vannak, holott már unortodoxnak minősülő intézkedéseket is jócskán bevetettek. A főként amerikai mintára működő eszközvásárlási program mellett az alapkamatot még márciusban nulla százalékra csökkentették, és az egynapos banki kamatot mínusz 0,4 százalékra vitték le,

vagyis büntetőkamatot alkalmaznak.

Ennek ellenére az utóbbi hetek makrogazdasági adatai a legkevésbé sem biztatóak. Az infláció távol áll a két százalékos céltól, a német beszerzési menedzser index és az ipari rendelések számának alakulása pesszimizmusra ad okot, a periféria államainak többsége pedig továbbra is stagnálással küszködik.

Az EKB lépéskényszerben van, a további intézkedések tárháza azonban egyre kisebb – nyilatkozta az Origónak Suppan Gergely.

A Takarékbank elemzője szerint a legvalószínűbbnek az eszközvásárlási program kibővítése tűnik a későbbiekben, amely azonban nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik. A Mario Draghi vezette bank vezetése ugyanis azzal a problémával szembesül, hogy a kötvényvásárlási programban eddig már közel 900 milliárd euró értékben tettek szert államkötvényekre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EKB egyre nagyobb arányban saját maga finanszírozza az eladósodott eurózónát.

Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt és ma is erős ellenállásba ütközik főleg a németek részéről. Suppan hangsúlyozta: Frankfurt olyan arányban vásárolhat állampapírokat, ahogy az adott állam az EKB alaptőkéjéhez hozzájárult, tehát

semmiképp sem lehet szó arról, hogy a magas eladósodottsággal küszködő periféria országokat kötvényvásárlással menthessék, mert ez jogi és erkölcsi kifogásokat is felvetne.

Az elemző hangsúlyozta: a német államháztartás ugyanis például többlettel zár, tehát Berlin kevesebb állampapírt bocsát ki, mint amennyi lejár. A német ötéves állampapírok kamata jelenleg kevesebb mint mínusz 0,5 százalék, ami azt jelenti, hogy nem is férhetnek bele az EKB eszközvásárlási programjába. Ennek ugyanis az egyik feltétele, hogy a bank nem vehet olyan eszközöket, amelynek kamata alacsonyabb, mint a mínusz 0,4 százalékos egynapos kamat. Az euróövezet államkötvényeinek egyébként több mint egynegyede a kamathatár miatt esik ki az eszközvásárlási programból.

Az EKB szeptember elsejéig már több mint ezer milliárd eurót költött kötvényvásárlásokra, ez azonban a makrogazdasági adatokat nézve nem lesz elegendő az eurózóna motorjának beindításhoz. Suppan Gergely szerint a bank álló egyik lehetőség az lenne, hogy az eszközvásárlási program feltételein lazítana, így olyan kötvényeket is befogadhatna, amelyek eddig tiltólistán voltak. Az elemző szerint a másik opció az eszközvásárlások idejének meghosszabbítása lenne, vagy olyan gazdasági feltételekhez kötése mint például a munkanélküliségi adatok javulása vagy a GDP növekedés gyorsulása.