Jövőre nőhetnek a beruházások

Fiatalok hűtik magukat a szökőkútnál a felújított Széll Kálmán téren, a budai fonódó villamoshálózat egyik csomópontján. A villamoshálózattal Dél-Budától Óbudáig átszállás nélkül lehet közlekedni a 19-es és a 41-es villamossal. A mintegy 5,3 milliárd forintnyi fővárosi, kormányzati és uniós forrásból 400 nap alatt újították fel a Széll Kálmán teret

A beruházások 20,3 százalékkal csökkentek a második negyedévben, az első negyedévi 12,6 százalékos visszaeséssel együtt az év első felében 17,3 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg. Elemzők szerint a meredek zuhanás mögött az áll, hogy befejeződtek az uniós beruházások. A kormány a következő időszakban a beruházások jelentős erősödésében bízik, csak a nagyvállalatok közel 1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az általános visszaesésen belül azonban a feldolgozóiparban -, amelynek súlya több, mint egyharmados - 11,1 százalékkal nőttek a beruházások az előző négy negyedévi csökkenés után.

Az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek a beruházások a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint.

A csökkenést az okozza, hogy

befejeződtek az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések,

ami a költségvetési szervek beruházásait érintette a legnagyobb mértékben.

Az előző negyedévhez hasonlóan a gépberuházások gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten stabilizálódtak - 0,1 százalékkal estek vissza -, elmélyült viszont az épületberuházások hanyatlása: az első negyedévi 24,4 százalékos csökkenés után 36,8 százalékkal maradtak el a tavalyi második negyedévtől.

A mintegy 5,3 milliárd forintnyi fővárosi, kormányzati és uniós forrásból 400 nap alatt újították fel a Széll Kálmán teret Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az uniós források hiányának hatását jelzi, hogy a költségvetési szférában 53,5 százalékkal estek vissza a beruházások, míg a vállalkozásoknál 18,3 százalékkal, ám KSH szerint ott is elsősorban az állami tulajdonú vállalkozások visszafogott beruházásai miatt.

Itt csökkentek legnagyobb mértékben a beruházások:

• 70,6 százalékkal a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás terén zuhant a beruházások volumene. Az ágazatban befejeződtek az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek, amelyek a tavalyi év második felében 40 százalékosnál is nagyobb emelkedést hoztak.
• a közigazgatás és védelem terén 37,4 százalékkal csökkent a beruházási aktivitás a tavalyi egész éves 38,9 és a 2015 negyedik negyedévi 82,3 százalékos növekedés után. Elsősorban az EU-forrásból történő közbeszerzések befejeződései miatt az oktatásban 12,9, a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén 50,1 százalékkal estek a beruházások a második negyedében az egy évvel korábbiakkal összevetve.
• a szállítás, raktározás beruházásainak volumene 65,0 százalékkal csökkent elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és útfelújítások befejeződése miatt.

Emelkedés is volt:

• 21,1 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény a kereskedelemben, gépjárműjavításban, és részben a korábbi években elhalasztott fiókfelújításai következtében 15,6 százalékkal a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén.
• a sporttal kapcsolatos nagyberuházások jóvoltából 25,9 százalékkal nőtt a beruházási volumen a művészet, szórakoztatás, szabadidő kategóriájában a tavalyi egész éves 21,6 és az első negyedévi 27,1 százalék után.

Mérséklődik a visszaesés

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint is meredeken zuhantak a beruházások a második negyedévben. Az elemző szerint ez részben amiatt van, hogy a tavalyi évi beruházási adatokat lényegesen felfelé módosították – így nem zárható ki, hogy a tavalyi évi GDP adatok is felfelé módosulhatnak.

A beruházások visszaesését döntő mértékben az EU-s forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta. Míg a gép- és berendezés beruházások gyakorlatilag stagnáltak, az építési beruházások érdemben, 37 százalékkal csökkentek, ami jóval meghaladja az építőiparban mért második negyedéves 24 százalékos visszaesést. Az elemző szerint a zuhanás hátterében az áll, hogy még egyes építési munkálatokat nem számoltak el beruházásként.

Egyre több új lakás épül Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az év hátralevő részében fokozatosan mérséklődhet a beruházások visszaesése, részben az állami beruházások és az EU-s forrásból való fejlesztések élénkülése miatt – közölte Suppan Gergely.

Jövőre érdemben nőhetnek a beruházások az alacsony bázis, az állami beruházások növekvő volumene, az EU források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, valamint új autóipari beruházások miatt. Bázishatások miatt a jövő év első felében kifejezetten gyors ütemű lehet a beruházások növekedése.

Már a lakáspiac éledezik

Több mint 1800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon 2016 első félévében, ennek ellenére a második negyedév beruházási aktivitása 20,3 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. A kormány a következő időszakban a beruházások jelentős erősödését várja, csak a nagyvállalatok közel

1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket,

ami nagyságrendileg az éves GDP 3 százalékát teszi ki – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM azt közölte, az első hat hónapban összesen 3 420 lakás épült, ami 10,9 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban. A lakáspiacon beindult kedvező tendenciák az elkövetkező negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis az Otthonteremtési Program jelentős lökést ad a lakáspiac keresleti és kínálati oldalának egyaránt, így az NGM előrejelzése alapján 2016-ban várhatóan 13 ezerre emelkedik az épített lakások száma.