Százmilliárdokat fizettek tavaly a magyar cégekért

WORKING INDOORS plain background CLOSE-UP interior HANDSHAKE AGREEMENT human person ADULT senior citizen EUROPEAN female WOMAN male MAN work office worker executive executive manager client BUSINESSWOMAN BUSINESSMAN OFFICE Detachable Detached Plain backgr
vállalati felvásárlás kézfogás kézrázás Two people shaking hands. CHASSENET / BSIP
Vágólapra másolva!
2010 és 2015 között becslések szerint mintegy 9,1 milliárd dollár összértékben, azaz több mint 2500 milliárd forintért több mint 600 nyilvános tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon a vállalati összeolvadások és felvásárlások piacán, derült ki az EY tanácsadó cég szerdán ismertetett elemzéséből. Évről évre nő a cégfelvásárlások száma, és a szakértők az idei évben is a trend folytatását várják.
Vágólapra másolva!

Az összeolvadások és felvásárlások (M&A) hazai piacának elmúlt hatéves aktivitását összefoglaló EY-elemzés szerint 2012 óta folyamatos a növekedés, és bíznak benne, hogy 2016-ban is folytatódik ez a trend.

A 2015-ös adat már magasabb, mint a 2011-es, és a mostani darabszámok már a válság előtti éveket idézik, mondta Dezse Margaret, az EY tranzakciós üzletágának vezető partnere.

A magyar tranzakciós piac alakulása Forrás: EY

Az elemzés készítésénél többek között a nyilvános részvénykibocsátásokkal (IPO) és az állami felvásárlásokkal nem számoltak, ahogy a 15 százalék alatti tranzakciókat sem vették figyelembe. Szintén hangsúlyozták, hogy nem minden tranzakciónál nyilvános az ár, sőt, van, ahol eleve a tranzakció sem publikus.

Mindenesetre becslésükből az derült ki, hogy

2015-ben 1,5 milliárd dollár (körülbelül 420 milliárd forint) értékben 130 tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon.

Nő a tranzakciók száma

2010 óta – a 2012-es visszaesést kivéve – folyamatos a tranzakciók számának növekedése, derült ki az elemzésből. Arányaiban nézve tavaly több mint negyedével nőttek a felvásárlások.

Nagy Ferenc, az EY szakértője elmondta, hogy az esetek kisebb részében hozzák nyilvánosságra a tranzakciók értékét. Mint mondta, adataik becsült számok, de a magyar piacról elmondható, hogy értéküket nézve

a tranzakciók több mint 90 százaléka 100 millió dollár alatti,

és a tranzakciók több mint 80 százaléka 0 és 5 millió dollár közé tehető.

– mondta a szakértő. A 100 millió dolláros, azaz körülbelül 28 milliárd forintos határ felett is volt néhány tranzakció az elmúlt hat évben.

A legnagyobb vállalati összeolvadások és felvásárlások 2010 óta:

  1. a Borsodchem Zrt. kínai Wanhua-csoport általi felvásárlása (2011) – 930 millió dollár (mai árfolyamon 260 milliárd forint)
  2. a Mol által felvásárolt Eni benzinkúthálózat Csehországban, Szlovákiában és Romániában (2015) – több mint 600 millió dollár (több mint 168 milliárd forint)
  3. a Richter svájci beruházása, a PregLem megszerzése (2010) – 442 millió dollár (124 milliárd forint)

„A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar piacon is kezdenek megjelenni azok a tranzakciók, ahol egy cég tulajdonosa, többek között utódlási kérdések miatt, vagy felismerve a saját növekedési korlátait, úgy dönt, hogy eladja a vállalatot, és visszavonul” – mondta Bányai András, az EY M&A-menedzsere. Szerinte ilyenkor nagyon fontos, hogy gondosan előkészítsék az eladást, hogy a lehető legnagyobb értéket kapja a tulajdonos.

Egyre több a vállalati felvásárlás Forrás: Dreamstime

Magyarországon leginkább stratégiai, iparági vevők vannak többségben,

a tranzakciók közel 60 százalékában a célvállalat és a vevő is magyar cég.

A külföldi vevők többségében amerikai vagy német befektetők, ők az elmúlt hat évben 33 és 21 tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon.

Külföldi befektetők Magyarországon Forrás: EY

Az EY elemzéséből az is kiderül, hogy a másik irányba, tehát magyar cégek külföldi befektetéseinél csak a nagyobb, tőkeerősebb társaságoknak (OTP, Richter, Mol) van esélyük, de ők is kisebb arányban akvirálnak külföldön.

Az IT-szektor a legerősebb

Az iparági megoszlást nézve, a különböző ágazatokról elmondható, hogy az elmúlt években megerősödött az IT-szektor aránya (2015-ben 21 százalék) – ebben az ágazatban eleve sok kisebb méretű, befektetés szempontjából érdekesebb cég található –, de szintén erős az energetika és bányászat (13), a feldolgozóipar (10), illetve a telekommunikáció és média (8 százalék) is.