Nyomás alatt a Spéder-birodalom

Orbán Viktor és Demján Sándor, az állam megvenné a Gránit Bankot
Vágólapra másolva!
Demján Sándor már többször fordult levélben Orbán Viktorhoz a takarékszövetkezeti integráció miatt. A miniszterelnöktől mindig felülvizsgálatot és korrekciót kér, a bajokért Spéder Zoltán FHB-elnököt vagy emberét hibáztatja. Demján Sándor 2013 óta harcol a takarékszövetkezetek miatt, azóta a takarékok, az FHB-bankok és a Magyar Posta sokszorosan összefonódtak.
Vágólapra másolva!

Nem először ír levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke a takarékok integrációja miatt. Leveleiben egy közös pont azonnal szemet szúr: a bankár mindig a miniszterelnök mellé vág, 2013-ban Vojnits Tamás államtitkárt okolta a bajokért, 2016-ban pedig Spéder Zoltánt, az FHB elnökét.

Félretájékoztatták a kormányt

Spédert és az FHB-t azzal vádolta az OTSZ elnöke, hogy félretájékoztatták a kormányt és a miniszterelnököt a szektor számairól és pénzügyi adatairól. Az OTSZ Origóhoz eljuttatott számításai szerint a takarékszövetkezetek nyeresége (a Takarékbank és az FHB) nélkül a 2012-es 10,2 milliárdos pluszról 2015-re 2,3 milliárdos mínuszra fordult. Eközben a Takarékbank nyeresége 0,2 milliárdról 3,3 milliárdra nőtt.

Az FHB 2012-ben 1,8 milliárd nyereséget termelt, 2015-ben 3,1 milliárd veszteséget.

A Takarékbank szerint mindez nem igaz, a takarékszövetkezetek sosem értek el 10 milliárdos eredményt, a Takarékbank nem növelte 16-szorosára a nyereségét, az FHB vesztesége pedig mellékes, mert 2015-ben nem számított bele a takarékszövetkezeti integráció számaiba.

Demján Sándor néha levelet ír Orbán Viktornak a takarékok miatt Fotó: Origo

Az FHB hiánya

Demján szerint az FHB vesztesége azért nem mellékes, mert a hiányt az FHB tőkeemeléssel kompenzálta, a takarékokat pedig kényszerítette, hogy részvényeket vásároljanak. Spéder Zoltán és üzlettársai céghálót szőnek a takarékszövetkezeti szektor köré,

parazitaként szívják ki az erőforrásokat,

írta az OTSZ elnöke.

A stratégia és a végrehajtás

Vojnits Tamás államtitkárt azzal vádolta Demján Sándor, hogy rosszul hajtotta végre a takarékok integrációját. A miniszterelnöktől csak felülvizsgálatot és változtatásokat kért, nem hibáztatta.

Stratégiai célokat fogalmaz meg, és azt a beosztottak jól vagy rosszul végrehajtják. A Kormánybiztos úr rosszul hajtotta végre a feladatot” – írta 2013-as második levelében.

Egyébként első levelében is Vojnits Tamást támadta, például azzal az indokkal, hogy pénteken, munkaidő után, este 7-kor küldött e-mailben hétfő reggel 9-re hívta össze a takarékszövetkezeti vezetőket konzultációra, amelyen azonban semmilyen konkrét információ nem hangzott el, még az sem, hogy a kormány már aznap tárgyalja a koncepciót, másnap pedig be is nyújtja a konkrét törvényjavaslatot.

Az FHB-ból a Takarékbankba

És amikor Demján Vojnitsot támadja, akkor tulajdonképpen Spéderre céloz.

Vojnits Tamás 2010 és 2012 között az FHB Jelzálogbank igazgatótanácsának tagja volt,

2012 és 2014 között államtitkárként a takarékszövetkezetek államosítását, integrációját és újraprivatizálását vezényelte. 2013 és 2014 között a Takarékbank igazgatóságának tagja volt, 2014 óta vezérigazgató-helyettes.

Demján Sándor támadásai Spéder Zoltán ellen irányulnak Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az FHB bevásárolt a Takarékbankba

Az FHB Jelzálogbank 2014 februárjában vásárolta be magát 25 százalékkal a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-be,

a vállalat tulajdonosai között 2014-ben még olyan cég is volt, amelynek Vojnits Tamás volt az ügyvezetője.

A Magyar Takarék vásárolta meg a Takarékbankot, a takarékszövetkezetek központi bankját 2014 augusztusában az államtól, egészen pontosan a Magyar Postától és a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). Az MFB a maga részesedését a német DZ Banktól vásárolta, a Posta részesedésszerzését a parlament lényegében törvényben írta elő, kiszorítva az addig többségben lévő takarékokat a Takarékbank tulajdonosai közül (erről itt írtunk részletesen).

A Posta bevásárolt az FHB-ba

A Posta, az FHB és a Takarékbank tangója ezzel még nem ért véget. A Posta és az FHB Kereskedelmi Bank sokáig stratégiai partnerségben működtek együtt, 2014 szeptemberében aztán bejelentették, hogy a Posta 49 százalékos tulajdonrészt szerez a bankban.

Vagyis a Posta (állami cég) gyakorlatilag részesedést adott a Takarékbankból az FHB-csoportnak, aztán bevásárolta magát az FHB-ba.

Az FHB a Takarékbank alá került

Az FHB (a Jelzálogbank és a Kereskedelmi Bank) 2015 szeptemberében lépett be a takarékszövetkezeti integrációba, az ezt lehetővé tevő törvénymódosítást Lázár János nyújtotta be 2014 szeptemberében.

A belépéssel az FHB-bankok lemondtak önállóságukról,

mivel a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) a tagokra kötelező szabályokat határozhatnak meg, a belépéssel az FHB vezetői a Takarékbank alárendeltjeivé váltak.

Az elmúlt években az FHB, a Posta és a takarékok alaposan összefonódtak egymással Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az FHB emberei

Adva, hogy az FHB-nak viszont tulajdonrésze van a Takarékbankban, és hogy

a Takarékbankot is Spéder Zoltánhoz és az FHB-hoz köthető emberek vezetik (például Vojnits Tamás),

ez valószínűleg nem volt nagy áldozat.

A belépéssel az FHB-bankoknak már nem kell önállóan elég tőkét felmutatniuk, mert az integráció pénzintézeteit egybe számolják. Az integrációban pedig bőven van tőke, a takarékok nem használták fel azt a 136 milliárd forint szavatolótőkét, amit az államosítás után arra kaptak, hogy legyen miből rendbe tenni a bajba jutott takarékokat.

Az FHB-nál nem szépek a számok

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írott levelében Patai Mihály, a bankszövetség elnöke többek közt azt panaszolta fel, hogy az integrációban részt vevő pénzintézeteknek nem kell önállóan elég tőkét felmutatniuk. És egyébként azt is, hogy takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező pénzintézetek, mint az FHB, csatlakozhatnak.

Az FHB-csoportnak a cégadatok tanúsága szerint igencsak jól jön az integráció tőkéje.

Az FHB Jelzálogbank 2014-et 19 milliárd forint veszteséggel zárta (a megelőző két évben 127 millió, illetve 1,8 milliárd nyereséggel zárt). Az FHB Kereskedelmi Bank vesztesége 2012-ben 3,8 milliárd forint volt, 2013-ban 0,9 milliárd, 2014-ben pedig 11 milliárd forint.