Az egyetemistáknak nem büdös a munka

Vágólapra másolva!
A Budapesti Gazdasági Egyetem alapképzésében részt vevő hallgatók hetede dolgozott már külföldön, és minden második hallgató tervezi, hogy ha végez, másik országban áll munkába. Közel felük jelenleg is dolgozik tanulmányai alatt, 72 százalékuk ráadásul a választott szakterületéhez kapcsolódó munkát végez ‒ derült ki a BGE Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében folytatott, az alapképzési szakos hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeit feltérképező kutatásából.
Vágólapra másolva!

Saját kereset

A megkérdezett hallgatók 49 százaléka dolgozik már tanulmányai alatt. Jellemzően a levelező és távoktatásos képzésen részt vevő hallgatók vállal állandó munkát, határozatlan időtartamú szerződéssel (42 százalék), a nappalisok többnyire diák- vagy gyakornoki munkát végeznek.

Négyből három a leendő szakmája felé

A hallgatók 72 százaléka választott szakterületének megfelelő, vagy ahhoz kapcsolódó munkát végez: 13 százalékuk elfoglaltsága kapcsolódik kizárólagosan a tanult szakterülethez, 59 százalékuk munkája egyaránt megfelel a választott és az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek. Mintegy hetedük, a 16 százalékuk egészen más területen dolgozik, míg a megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája bármely szakterületnek megfelel.

A hallgatók fele úgy tervezi, lelép a diplomával

Bár az alapképzéses hallgatók közül csupán 6 százalék tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, ennél több mint kétszer nagyobb azok aránya – a hallgatók 14 százaléka –, akik már rendelkeznek külföldi munkatapasztalattal. A válaszadók 49 százaléka tervez a diploma megszerzését követően külföldi munkavállalást, 17 százalék viszont egyáltalán nem gondol arra, hogy külföldön munkatapasztalatot szerezzen. Körülbelül harmaduk, 34 százalék pedig még nem döntött e kérdésben.

Az angol kötelező

A válaszadók 93 százaléka beszél angolul legalább közepes szinten. Németül a megkérdezettek 41 százaléka tud legalább közép-, további 2 százaléka pedig anyanyelvi szinten. Franciául, olaszul, spanyolul, vagy oroszul a válaszadók 20 százaléka beszél, körükben ugyanakkor magasabb az anyanyelvi szinten beszélők aránya, mint az angol nyelv esetében. A megkérdezettek további 10 százaléka egyéb idegen nyelvet beszél, köztük legnagyobb arányban (32 százalék) japánul.