Így vizsgálják, tőzsdeérett-e már a cége

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én

A tőzsdeképes kis- és középvállalkozások kiválasztásának lehetséges menetével, kritériumaival is foglalkozik a Hitelintézeti Szemle, a Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának most megjelent, szeptemberi száma.

Varga Péter, a jegybank elemzője a folyóíratot bemutató tájékoztatón felidézte, hogy a következő öt évre megalkotott tőzsdestratégia alapján a - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többségi (81,3 százalékos) tulajdonában lévő - Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is erőteljesen nyitni kíván a kis- és középvállalalati (kkv) szegmens felé. Banai Ádám, Erhart Szilárd, Vágó Nikolett és Varga Péter tanulmányában egy

olyan értékelő (scoring-) rendszer mutatnak be a szerzők, amely azokat a kkv-kat képes "beazonosítani", amelyeknek érdemes lehet megfontolni a tőzsdére lépést.

A szerzők elemzéséből kiderül, hogy a rangsorolás alapján a legjobb vállalatok csoportja jobb gazdasági teljesítményt mutatott a múltban, mint a BÉT kategóriáiban jelenleg szereplő vállalatok.

Új stratégia

Az új tőzsdestratégia lényege egy olyan tőkepiac létrehozása, amely

a jelenleginél szélesebb vállalati kör számára biztosítja a forrásokat,

elősegíti a vállalatok diverzifikált finanszírozását, miután a banki finanszírozás, hitelezés még nem hatékony - fejtette ki Varga Péter.

Átlátható kritériumrendszer a tőzsdeképesség vizsgálatához Fotó: Szabó Gábor - Origo

A tőzsdeképes vállalatok meghatározására alkalmasak lehetnek egyes kvantitatív jelzőszámok, így az árbevételre, mérlegfőösszegre és a létszámra vonatkozó adatok, a növekedésre és nyereségességre vonatkozó kritériumok, a részvényenkénti nyereség, és az értékesítések növekedését, a tőkearányos nyereség, a profitabilitás emelkedését mutató számok - sorolta.

Kritériumok

Az elemző szerint

a tőzsdeképesség szempontjából releváns kkv-k leválogatásánál figyelni kellene a kis- és középvállalatok tipikus jellemzőire,

így arra, hogy ezek 50 és 250 munkavállalót foglalkoztató kiscégek, amelyek 1 milliárd és 15,5 milliárd forint közötti árbevételt, illetve maximum 13,5 milliárd forint mérlegfőösszeget értek el 2014-ben, nem rendelkeznek állami vagy önkormányzati tulajdonrésszel, és 80 százaléknál alacsonyabb külföldi tulajdoni arányt mondhatnak magukénak.

Ezt nézve

1684 vállalat van a vizsgált kkv-k csoportjában.

A további kritériumokat is figyelembe véve - minimum 7 éve működnek, pozitív a saját tőkéjük, és úgynevezett "gazella-cégek", azaz az OECD definíciója szerint 3 év alatt évi 20 százalékos átlagos reálnövekedésnél nagyobb bővülést produkálnak -

331 vállalkozás található az "előszűrt vállalatok" csoportjában.

Közülük a legjobb ötven vállalat esetében továbbra is dinamikus növekedést lehet látni, míg a mostani tőzsdén szereplő cégeknél több esetben is enyhén csökkent az árbevétel az utóbbi években - fűzte hozzá Varga Péter.