Az időszak alatt
59 vállalkozás jutott összesen 7,9 milliárd forint tőkéhez,
és a befektetők – az előző negyedévekhez hasonlóan - 78 százalékban startup fázisban lévő cégekbe fektettek (37 vállalkozás). 25 vállalat részesült minimum 100 millió forintban, míg az átlag befektetett összeg 151 millió forint volt. A befektetések 18 alapkezelőhöz köthetőek, amelyek közel 80 százaléka Jeremie-forrásokat kezel.
A kockázati- és magántőke-befektetések 2016 második negyedévben
- Megvalósult kockázati tőke tranzakciók száma: 56Összehasonlításképpen; az előző, azaz 2016. első negyedévében 26 cég kapott 13 befektetőtől mindösszesen 3,8 milliárd forintot. Akkor az átlag befektetett összeg 154 millió forint volt.
A 18 aktív alapkezelő közül kettő több mint 1 milliárd forintot fektetett be ebben a negyedévben. Hasonlóan az elmúlt időszakhoz, most is sok befektető volt aktív, a 3 legnagyobb tranzakció a befektetések összegének 46 százalékát tette ki.
A teljes befektetett összeg 54 százaléka első körös befektetés volt – 2015-ben ez 90 százalékot tett ki ez, tehát azon vállalkozások köre, amelyek első ízben kaptam kockázatitőke-finanszírozás formájában forrást –, a fennmaradó 46 százalék pótlólagos forrásként érkezett a cégekhez. Ebből 12 százalék olyan vállalkozásoknak jutott, amelyek első körös befektetéseit az idei első negyedévben kapták, 18 százaléka azokhoz, amelyek tavaly, míg 16 százalék olyan cégekhez, amelyek 2015 előtt jutottak először forráshoz.
2016 második negyedévében az összes tőkebefektetés 63 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatások, valamint az IT & elektronika szektorba, és ezekbe az iparágakba egyenként, több mint 1 milliárd forint tőke jutott. Szinte mindegyik szektorba több pénzt került, mint az előző vagy esetenként 2015. utolsó negyedévében.
A legnagyobb, ez idáig rekordösszegű befektetést az IT & elektronika vállalatok könyvelhették el.
Az időszak alatt 3 kiszállásról (exitről) számol be a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA): az egyik az Euroventures-hez, a másik kettő a Széchenyi Tőkealap-kezelőhöz kapcsolódik.
„Ezek a folyamatok nagyjából előre láthatóak voltak, különös tekintettel a Jeremie alapkezelők kiemelkedő aktivitására, hiszen
számukra 2016. május 31-vel zárult az aktív befektetési időszak"
– idézte a szervezet témában kiadott közleménye Ferke Jánost, a Docler Investment befektetési menedzserét, a HVCA elnökségi tagját. A szakember megállapításához hozzátette, hogy a következő időszakokban sok hazai alapnál a portfolió kezelésen lesz a fő hangsúly, amely megfigyelhető lesz a statisztikákban is.
„A forráskihelyezésnek megvan a maga dinamikája, amelyben fontos tényező a hazai piacot jellemző zárt végű alapok aktuális életciklusa, amelyek egy részénél (Jeremie program) innentől kezdve nincs több kihelyezhető forrás. Az élet azonban nem áll meg, az alapkezelők a kiszállásokat/következő körös tőkebevonásokat készítik elő és - az esetleges új programokkal még nem számolva - a Jeremie alapok egyre inkább eladói oldalon jelennek meg, míg
az új befektetéseknél a más forrásból gazdálkodó alapok tranzakcióit fogjuk látni a közeljövőben.
Fundamentálisan továbbra is van igény a portfoliócégek következő körös finanszírozására, hiszen nagymértékű az első körös befektetések aránya a bevételt illetve profitot nem termelő, induló szakaszban lévő (startup) vállalkozásokba" – áll a dokumentumban.
Jeremie
A Jeremie-programot az Európai Unió a tagországok és régiók beruházásának, növekedésének és munkahelyteremtésének elősegítésére hívta életre, fontos része a 2007-2013 időszaknak. A JEREMIE betűszó jelentése: Join European REsources for MIcro-to-Medium Enterprises, azaz európai közösségi források mikro-, kis és középvállalkozások támogatására.