Túlságosan forró az európai kötvénypiac

kamat, hozam, kötvény, profit, pénz,

Egyre több nyugat-európai állampapír hozama csúszik negatív tartományba. Vajon csak a biztonságos befektetési eszközök iránti túlfűtött keresletről van szó, vagy az alacsony hozamszintek „japánizálódásra" figyelmeztetnek, és Japánhoz hasonlóan defláció és stagnálás jöhet Nyugat-Európában is? A K&H Alapkezelő szakemberei elmondják, mit tehetnek a befektetők.

Az utóbbi hetekben a tízéves német hozamok soha nem látott alacsony szintre zuhantak, miközben már negatív hozam érhető el a francia és olasz államkötvények egyes lejáratain is. Az uniós szinten egyre több országra jellemző negatív állampapírhozam „japánizálódásra" figyelmeztet: a nem túl acélos növekedést ismét lassulás és elhúzódó recesszió válthatja fel. Ekkor ugyanis Nyugat-Európára – Japán elmúlt húsz évéhez hasonlóan – deflációs, stagnáló időszak várna. Tartós defláció, azaz negatív infláció esetén, még nulla vagy minimális negatív hozam mellett is jobb – és reálhozamban megtérülő – lehet a megtakarításunkat egy biztos államkötvényben tartani, mintsem felvállalni a részvényekkel járó kockázatot.

„A kötvénypiaci hozamok egyértelműen szakadnak, amit részben indokol, hogy az EKB kötvényvásárlási programja és a Brexit keltette bizonytalanság miatt túlfűtött kereslet van a biztonságos eszközök iránt. Emellett az is igaz, hogy egy

3 százalék körüli növekedés mellett a befektetők a kötvények helyett a részvénypiacot ostromolnák,

tehát a lassuló gazdaság is szerepet játszik a jelenlegi hozamszintekben" – tájékoztatott Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Látni kell azonban, hogy a nyugat-európai és a japán helyzet két alapvető eltérést mutat. Egyrészt míg a 90-es években recesszióba csúszó Japán esetében a magánszektor eladósodottsága veszélyesen magas szintre ugrott, addig az uniós országok azonban lényegesen kedvezőbb helyzetből indulnak, hiszen a magánszektor nincs túlzottan eladósodva. Másrészt a szigetország gazdaságát az erős jen is fojtogatja, míg az unióban az EKB beavatkozásainak köszönhetően sikerült elérni, hogy az euró árfolyama gyengüljön" – mondta el a befektetési szakember.

Forrás: K&H

Mivel a Brexit okozta bizonytalanság nemhogy enyhülne, de egyre nagyobb nyomást gyakorol a piacokra, a nagy jegybankok pedig továbbra is alacsonyan tartják a kamatokat – sőt, a Bank of England csökkenést is kilátásba helyezett –, ezért a jelenlegi rekord alacsony hozamszintek az idei évre megmaradhatnak. Középtávon azonban az EKB kötvényvásárlási program kifutása már fölfelé hajthatja a hozamokat, míg az olajárak stabilizálódásával az infláció is pozitív pályára áll. Így

nem számítunk arra, hogy bekövetkezik a japanizálódás

– tette hozzá. A szakember ezért azt javasolja, hogy aki eddig kitartott a kötvénypiac mellett, annak érdemes szép lassan visszavonulót fújni: elmozdulni a rövidebb futamidejű kötvények irányába, illetve kihasználni azokat az állampapírokat – mint például a hazai kötvényeket –, ahol még most is vannak pozitív hozamok.