Hideg tél közeleg a piacokon

zord hideg tél hangulat hó
Vágólapra másolva!
Kemény második félévre számítanak az európai bankok, ahogy 2016 első fele hullámvasútra ültette a pénzügyi piacokat. A brit népszavazástól a gyenge vállalati eredményekig tartó bizonytalanságok kombinációja ugyanis fagyos telet vetít előre.
Vágólapra másolva!

Az európai bankoknak különösen kemény első félévük volt idén, ahogy a brit uniós kilépésről szóló szavazás (brexit) sokkja, és a referendumot követő volatilitás délnek nyomta a részvényeket. A kontinens olyan vezető pénzintézetei, mint a Deutsche Bank vagy a Credit Suisse papírjai megtapasztalhatták a szabadesést a népszavazás után, de a legnagyobb csapást mégis az RBS szenvedte el, melynek részvényei több mint 30 százalékot szakadtak június 24-e óta.

Mindenre felkészülve

A CNBC befektetési banki forrásokból ráadásul úgy értesült, hogy a pénzügyi cégek igyekeznek összerakni egy stratégiát, felkészülve az év végéig a legrosszabb helyzetre is. Ennek értelmében arra is készülnek, hogy esetleg más uniós országban is népszavazásra kerül sor, de azt is számításba veszik, mi történne, ha az euró vagy a font jelentősen zuhanni kezdene a dollárral szemben.

A brexit hatásai jelentik a legnagyobb kockázatot Forrás: AFP/Odd Andersen

A forrás mindazonáltal jelezte, a hangulat egyáltalán nem hasonlítható 2008-hoz, mivel

a bankrendszer ma sokkal ellenállóbb, mint a Lehman Brothers összeomlása idején.

A piacok viszont gyűlölik a bizonytalanságot, az idei események pedig keményen föladták a leckét a gazdasági szereplőknek – tette hozzá.

Visszafogott óvatosság

Az aggodalmakat tükrözi az is, hogy számos bank visszafogta a részvénypiaci kitettségét, elsősorban a szektor erős változékonyságára (volatilitására) hivatkozva. Legutóbb például a Goldman Sachs jelezte, három hónapos távlatban alulsúlyozza a részvényeket.

Noha az elemzők abban egyetértenek, hogy a legnagyobb kockázatot a brexitnépszavazás utóhatásai jelentik, abban már eltérnek a vélemények, hogy ezek a hatások milyen irányban befolyásolják a cégeket. Az egyik oldalon azok állnak, akik félnek a brit gazdaság hosszan tartó lassulásától, illetve attól, hogy ennek következtében a brit cégek menekülni kezdenek a szigetországból a közös európai piac felé.

A másik oldal képviselői viszont azt mondják, hogy

ez a sokkhatás akár pozitív korrekciót is kiválthat a cégek működésében.

Ezen vélemény szerint a cégeknek most fel kell húzniuk a kesztyűt, és rendbe kell tenniük az üzleteiket. Az ezzel járó kockázatleépítés, illetve a működések egyszerűsítése viszont számos előnyökkel járhat ezen vélemény képviselői szerint.