Egyre nagyobb a verseny a diákmunka-közvetítésben

Helmeczy Levente diák diákmunka diákmunkás ÉPÜLET fiú FOTÓ FOTÓTÉMA gimnazista gyár HASZNÁLATI TÁRGY irat LAKBERENDEZÉSI TÁRGY rendez szekrény SZEMÉLY tanuló TÁRGY tükröződés
Nyíregyháza, 2013. július 22. Helmeczy Levente gimnáziumi tanuló, diákmunkás iratokat rendez a Hübner-H Kft. gyárában Nyíregyházán 2013. július 22-én. A Világgazdaság gazdasági napilap szerint a válság előtti szintre emelkedett a diákmunka piaca, a felsőoktatással járó nagyobb költségek miatt egyre élénkebben keresik a tanulók a munkavállalási lehetőséget. A német Hübner cégcsoport rendszerellátóként közlekedéstechnikai és gyógyászati ágazatok számára gyárt gumi és műanyag alapanyagú termékeket. MTI Fotó: Balázs Attila
Vágólapra másolva!
Egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a diákok, az alacsony adók miatt sok cégnek jobban megéri diákokat alkalmazni, mint felnőtt munkásokat, akikkel ráadásul sok HR-es munkát is megspórolnak. Az általunk megkérdezett diákmunka-szervezők szerint az országban tapasztalható munkaerőhiány miatt is könnyebben kapnak munkát a diákok.
Vágólapra másolva!

Legalább 28,5 százaléknyi adót spórolhat egy cég a diákmunkások alkalmazásával, egy nappalis hallgató vagy diák bérezése után ugyanis csak a szja-t kell fizetniük a munkaadóknak. Az ősztől életbe lépő új szabályozások ezen sokat nem változtatnak – a cégek bevételeit csak a kötelezően előírt fizetett szabadság befolyásolhatja, az egyéb, munkajogi szigorítások már kevésbé. Az Origónak nyilatkozó, diákmunka-közvetítéssel foglalkozó cégvezetők szerint a munkaerőhiány miatt is igen sok állás érhető el a diákok számra, különösen azoknak, akik valamilyen hiányszakmát tanulnak.

Egy gimnáziumi tanuló, diákmunkás iratokat rendez Forrás: MTI/Balázs Attila

Sokat spórolnak a munkáltatók

Várdai László, a diák- és „felnőtt” munkaerő közvetítésével is foglalkozó Pannon-Work munkaközvetítő iroda értékesítési vezérigazgató-helyettese elmondta,

egy nappalis diák után csak 15 százalékos szja-t kell fizetnie

minden cégnek, néhány cég esetén ehhez még hozzájönnek egyéb, viszonylag alacsony költségek, például a biztosítások kötése. Egy felnőtt alkalmazott után viszont alapesetben az szja mellett (havi bruttó 100 ezer forintnál magasabb fizetés esetén) még fizetni kell a 27 százalékos szociális hozzájárulást és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, még minimálbéres alkalmazottak után is (kivéve a munkahelyvédelmi akcióterv nyomán kedvezményezett munkakörök esetén).

Várdai László szerint azonban ezzel együtt még nem jelent igazi konkurenciát a diákmunka a felnőtt munkásoknak, hiszen a diákok nagy többsége csak időszakosan vállal munkát – a felnőttek pedig éppen az 1-2 hónapig aktuális állásokat nem vállalják szívesen.

azaz amikor hirtelen van szükség sok munkásra. Ilyenkor az iskolaszövetkezetek nagyon gyorsan tudnak mozgósítani rövid munkára több ezer diákot. Ez elsősorban a nyári fesztiválszezonban jellemző, valamint a kiskereskedelmi szektorban, karácsony táján növekszik meg erősen a munkaerőigény.

„A diákok alkalmazásával a cégek nemcsak az adó nagy részét,

de sok HR-es munkát és komoly hirdetési költségeket is megspórolnak”

– mondta az Origónak Szabó Ádám, az Y Generáció Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. „Az iskolaszövetkezetek maguk hirdetik az állásokat, és elintézik a diákok kiválasztását is.”

Főiskolai hallgató, diákmunkás logisztikai feladatokat intéz telefonon Forrás: MTI/Balázs Attila

Kevesebb diák, több munka

Az általunk megkérdezett érintettek mind arról számoltak be, hogy Magyarországon egyre növekvő üzletág a diákmunka-közvetítés,

annak ellenére, hogy a diákok száma évről évre csökken.

„A diákoknak hirdetett munkalehetőségek száma folyamatosan emelkedik. Ennek egyik oka a gyorsan növekvő munkaerőhiány, amit a cégek ideiglenes megoldásokkal, így diákmunkával is igyekeznek orvosolni, másrészt az elmúlt időszak iskolaszövetkezeteket érintő szabályváltozásai és sajtópublicitásának növekedése vonzott be újabb megrendelőket.

„Ennek eredőjeképpen azt gondolom, hogy idén a diákok több munkalehetőség közül választhatnak, és jóval kevesebb lesz azok száma, akik dolgozni szeretnének, de nem jut már nekik munkalehetőség” – mondta az Origónak Holub Katalin, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Szövetségének szóvivője. Hozzátette:

a diákmunkára jelentkezők száma az elmúlt két-három évben nem változott jelentősen,

ugyanakkor összességében csökken a diákok száma mind a felsőoktatásban, mind a középiskolákban, azaz a diákok egyre nagyobb arányban vállalnak munkát.

Egyetemi hallgatók gumigyűrűk öntési felületeit tisztítják Forrás: MTI/Balázs Attila

Minimálbéres állás már nem is kell

A stagnáló számú diákért viszont egyre több szövetkezet küzd. „A piaci verseny nagyobb, mert több iskolaszövetkezet van, de a jelentkező diákok száma nem növekedett” – mondta Szabó Ádám. Mint mondta, az utóbbi években az iskolaszövetkezetek között élesedett a verseny, ami a diákmunkások számára magasabb elérhető béreket is jelent.

Szintén növelte a béreket a vasárnapi zárvatartás eltörlése,

hiszen emiatt megnőtt a kiskereskedelmi szektor munkaerőigénye, illetve bevételei.

Szabó Ádám kérdésünkre elmondta, hagyományos diákmunka (kereskedelmi szektor, nyári fesztiválokon való munka, például hostesskedés, logisztika) keretében sokakat keresnek szakmai munkákra is. „A diákok körében másodlagos szempont az, milyen munkát végeznek,

Mivel egyre több iskolaszövetkezet ajánl fel egyre több állást, a diákoknak több lehetőségük van válogatni. Minimálbéres állásra már nehéz jelentkezőt találni, emiatt mi ilyeneket nem is közvetítünk” – mondta.

Súlyos szakemberhiány

Várdai László szintén úgy látja, hogy az országban egyre súlyosabb munkaerőhiány hatással van a diákmunkára is.

azaz a munkanélküliség ugyanúgy jelen van, mint a betöltetlen állások. Képzettségtől és földrajzi elhelyezkedéstől függ, hogy a hiány vagy a munkanélküliség jellemző-e: Kelet-Magyarországon például rengetegen nem találnak munkát, az itteni rétegek kevéssé mobilisak, nem tudnak átköltözni Nyugat-Magyarországra vagy a fővárosba, ahol sok a betöltetlen állás. Igaz, ha átköltöznének, a legtöbben akkor sem biztos, hogy álláshoz jutnának, hiszen az utóbbi régiókban

főként a szakképzett munkaerő hiányzik,

a munkanélküliség pedig az alacsony végzettségűek között magas.”

Vagyis munkalehetőségek vannak, szabad munkaerő is van, csak épp az utóbbinak nincs megfelelő képzettsége, vagy nem jut el oda, ahol kaphatna munkát. A szakmai diákmunkákat gyakran hirdetik úgy a munkaközvetítők, mint hidat a teljes munkaidős alkalmazás felé. Várdai László szerint ez a hiányszakmákban valóban így van: a szakemberhiány sok helyen akkora, hogy a

cégek örömmel felvesznek olyanokat, akiknek ugyan még nincs képesítésük,

de már tanulnak valamilyen hiányszakmát.

„IT-s végzettség nélkül is könnyen kap állást az is, aki informatikát hallgat, de már ismer egy-két programnyelvet.

Az informatikusok gyakran már az egyetem alatt elkezdenek dolgozni valamilyen cégnél, ahol végzés után teljes munkaidőben elhelyezkednek, a diplomájukat csak a fizetési igények érvényesítésére használják” – mondta. Hozzátette: a hiányszakmáknál gyakran elvárás, vagy legalábbis előny lehet, ha valaki már diákként szerzett munkatapasztalatot.

Diákmunkás egy raktári rendszer kialakításában segít Forrás: MTI/Balázs Attila

Egyre több a gyerekközmunkás

Minimálbéres pozíciókat egyébként manapság az önkormányzatok is kínálnak nappali tagozatos diákoknak. Az idén 1,9 milliárd forintból induló program keretében a 16–25 év közötti diákok kaphatnak a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget július 1. és augusztus 31. között. A fizetés szakképzettek esetében 96 750 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 83 250 forint lehet. Az állások nagy részét a keleti megyékben hirdetik, ahol nehezebben jutnak munkához a fiatalok.

Az általunk kérdezett diákmunka-szervezők azonban azt mondták,

nem érzik a program hatását a hozzájuk jelentkező diákok számában.

„Ez a program az elmúlt két évben is hasonló keretösszegekkel futott, és nem éreztük meg sem a diákok, sem a megrendelések számának csökkenésében. Erre számítunk az idén is” – mondta Holub Katalin.

A keleti megyékben problémát jelent, hogy rohamosan növekszik a közmunkában részt vevő kiskorúak száma, akiket a lecsökkentett iskolakötelezettségi korhatárnak köszönhetően családjuk már 16 éves korában kivesz a közoktatásból, hogy közmunkásként dolgozzanak.

Tavaly októberben országosan 2800 kiskorú közmunkás dolgozott,

ami ráadásul 30 százalékos növekedést jelentett az előző hónaphoz képest.

Az önkormányzati diákmunkaprogram akár az alternatívája is a gyerekközmunkának. Elvileg ösztönözheti azokat a családokat, akik a gyerekeiket taníttatás helyett minél gyorsabban elküldenék pénzt keresni, hogy inkább tartsák őket a közoktatásban, hiszen a diákmunkaprogramban csak középiskolások vehetnek részt. Kérdéses persze, mennyire jelent egy ilyen, csak nyáron, a közmunkánál alig magasabb bérért végezhető munka elegendő vonzerőt az egész évben elérhető közmunkával szemben.