"Hiszem, hogy a gazdaság területein folytatott közös munka segít megteremteni az alapját annak, hogy igazi partnerségi viszony alakuljon ki" - mondta Putyin tokiói sajtótájékoztatóján, miután tárgyalt Abe Sindzó japán kormányfővel.
Kijelentette, hogy Oroszország gazdasági érdekeinél fontosabb Japánnal a békeszerződés aláírása, amely több mint 70 éve várat magára
a Kuril-szigetek Szovjetunió által elfoglalt négy déli tagja feletti területi vita miatt.
A Kuril-szigetek szovjet kézbe kerüléséről a szövetségesek még az 1945-ös jaltai egyezményen döntöttek. A Szovjetunió azonban nem volt hajlandó aláírni az 1951-es szovjet-japán békeszerződést, csak 1956-ban egy dokumentumot, amely a két ország közötti ellenségeskedés megszűntetéséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szólt. Az ekkor megkötött egyezmény értelmében a Szovjetunió átad két kisebb szigetet, amint megkötötték a békeszerződést, erre azonban azóta sem került sor.
Számomra a legfontosabb dolog, hogy békemegállapodást írjunk alá, mert az megteremtené a hosszú távú együttműködés alapjait
- fogalmazott Putyin.
Abe Sindzó japán kormányfő reményét fejezte ki, hogy a közös gazdasági projektek idővel segíteni fognak a területi vita rendezésében, amelyre Abe korábban ígéretet tett.
Putyin látogatása alatt összesen 68 gazdasági megállapodást írt alá,
a BBC értesülései szerint többek között energia-kereskedelemről és hitelezésről, így például az Alfa Bank és a japán Mitsui bank 150 millió dolláros szerződést kötött, amely a két ország közötti kereskedelmi forgalom fellendítését célozza.
A BBC kiemeli, hogy 2006 óta megháromszorozódott az orosz-japán kereskedelem összértéke, és a mostani találkozó után újabb fellendülés várható.
Az orosz és japán vezető megállapodott arról is, hogy a két ország tárgyalásokat kezd "különleges keretek között" megvalósítandó közös gazdasági tevékenységekről a Kuril-szigetek vitatott hovatartozású tagjain, amelyeket Japánban Északi Területeknek, Oroszországban Déli Kuril-szigeteknek neveznek.
Putyin a sajtótájékoztatón kitért a szíriai polgárháborúra is, és azt mondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel közösen azon dolgoznak, hogy a megbékélés érdekében újabb tárgyalási forduló kezdődjön a szíriai kormány és az ellenzék között.
A két ország közötti miniszteri szintű biztonsági egyeztetések megakadtak 2014-ben, miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, az Egyesült Államok és a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport más országai - köztük Japán is - pedig válaszul szankciókat vezettek be Moszkva ellen.
Az orosz elnök aggodalmát fejezte ki az amerikai rakétavédelmi rendszer Japánba telepítése miatt, szerinte ugyanis az eltúlzott reakció az észak-koreai rakétaprogramra. Abe biztosította Putyint arról, hogy a rendszer az önvédelemre korlátozódik, és nem jelent fenyegetést a szomszédos országokra nézve.
Vlagyimir Putyin legutóbb 11 évvel ezelőtt - második elnöki mandátuma idején - járt Japánban, és a Krím annektálása óta most először látogatott el olyan országba, amely tagja a G7 csoportnak.