Határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) a Quaestor-csődhöz kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott mintegy 60 indítványt, melyeket többségében a olyan befektetők, károsultak adtak be, akik a törvény szerinti kárrendezésből valamilyen okból részben vagy teljesen kimaradtak.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy kivételes jellegű, méltányosságból történő állami juttatásról van szó, ezért a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körét és a juttatás mértékét illetően is. Megállapították:
a Quaestor-ügyben a kárrendezésre jogosultak körének meghatározása se nem diszkriminatív, se nem önkényes.
A testület a tulajdonhoz való jog sérelméről szóló kérelmekkel kapcsolatban megállapította: nem számít tulajdonelvonásnak, hogy a jogalkotó maximálta a Kárrendezési Alap által személyenként kifizethető összeg nagyságát, illetve meghatározta az összeg kiszámításának módját.
A Befektetővédelmi Alap (BEVA) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelméről az AB megállapította: nem kifogásolható, hogy a BEVA-tagoknak befizetést kell teljesíteniük a törvény szerinti módon, és bár a befizetés célja a BEVA működésének fedezése, ez olyan jogkorlátozás, ami közérdekből történt.