A Vodafone tavalyi reklámfilmje megtévesztő volt

vodafone
Vágólapra másolva!
A Gazdasági Versenyhivatal 90 millió forintra bírságolta a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t, mert jogsértő volt a Vodafone Family tavalyi reklámfilmje - közölte a versenyhivatal.
Vágólapra másolva!

A GVH úgy ítélte meg, hogy a 2015. november 2. és december 23. között látható Négy előfizetés csak 6880 forint havonta szlogennel futó tévéreklámok és a Tesco áruházakban bemutatott filmek lényeges feltételeket és kötöttségeket hallgattak el a Vodafone Family kedvező csomagdíjának igénybevételéről.

Négy ember kell a csomaghoz

A közlemény szerint a cég a reklámokban egyebek mellett

nem tette egyértelművé a négy emberre kiterjedő ajánlat összetételét,

hogy két felnőtt és két, 6 és 18 év közötti gyerek veheti igénybe a hirdetett csomagot, a két felnőtt számlás előfizetésének meghatározott csomagját, valamint a speciális fizetési konstrukciót.

A GVH döntésében kifejtette: a fogyasztók előtt ugyan ismert lehet a különböző ajánlatok összetettsége és a lehetséges variációk sokasága, azonban éppen ez a sokszínűség nehezítheti meg az átgondolt döntést.

Vodafone tavalyi reklámfilmje megtévesztette a fogyasztókat Forrás: Vodafone

Elhallgatott részletek

Ha ugyanis egy reklámban valamely lényeges és kedvező termékjellemzőt - adott esetben egy promóciós árat - kiemelnek, akkor megtévesztő, ha közben elhallgatják az adott ajánlat további lényeges, az igénybevételt korlátozó feltételeit annak ellenére, hogy az adott reklámeszköz keretei megengednék a kiegészítő információ közzétételét - ismertették.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul.

A versenyhivatal súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő gyakorlat hosszabb ideig tartott és a reklám jelentős számú fogyasztót ért el.

Ugyanakkor a GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vállalkozás olyan kutatási eredményeket nyújtott be, amelyeket a hivatal Versenytanácsa a jogsértés megállapításához is felhasznált, valamint, hogy az érintett reklámok jelentős része csupán image-tartalmú, így alapvetően a fogyasztói bizalom, elégedettség megerősítését és az általános érdeklődés felkeltését célozták.