Időből annyi van, amennyi, de hogy mit hozunk ki belőle, az kizárólag produktivitás kérdése, írja az Entrepreneur. Egy stanfordi tanulmány 2014-ből rácáfol az állításra, hogy ha valamire több időt szánunk, attól a minősége is magasabb lesz. Pontosabban azt igazolja, hogy egy bizonyos óraszámig valóban több az output, de ha egy határt elérünk – ez körülbelül 50 óra hetente –, arányosan még csökken is az eredmény minősége.
Az, hogy dolgozzunk egyre többet, csak egy pontig működik,
majd minden további perccel rontjuk a nívót. Vagyis hiába lenne több időnk, nem gyarapodna a végeredmény. Ehelyett abból a korlátozott óramennyiségből kell kihoznunk a legtöbbet. Használja ehhez az alábbi öt trükköt.
A jó kezdet félsiker: vigyázzon az indulásra. Teljesen értelmetlen azzal nyitni a reggelt, hogy az előző napi hiányosságokon rágódik. Minden napnak elég a maga feladata. Támadja az aznapi céljait. Az e-mail és a telefon várhat egy órát. Amikor felébredt, sportoljon, jógázzon, súlyzózzon, pumpálja magát formába, és csak ekkor csapjon a lovak közé.
Az Üzletrész önálló cikket szentelt a múlt század sztártanácsadója, Ivy Lee azóta legendássá vált listájának. Ha kattintásfóbiája van, gyorsan idemásoljuk:
Nem az a cél, hogy minél gyorsabban eltüntessük a lista tételeit. Hanem az, hogy minden figyelmünket az aktuálisan legfontosabbra összpontosítsuk.
Szintén egy stanfordi kísérlet igazolja az alvás varázsos jelentőségét ezzel a lenyűgöző részlettel: férfi kosárlabda-játékosokat kértek meg arra, hogy napi 10 órát aludjanak. A kísérlet után 9 százalékkal több hárompontost szereztek. Ezt az óramennyiséget álomban tölteni persze körülbelül lehetetlen, főként ha az ember családban él. De arról is sokat hallottunk már, hogy
az alvás többet ér, mint az összes szuperélelmiszer együttvéve.
Arianna Huffington TED-előadása már-már tananyag, annál is inkább, mert Az alvásforradalom címen nyomtatásban is megjelent.
Ezen a linken szervről szervre tanulmányozhatja az alváshiány káros hatását.
Amilyen bizarrul hangzik, annál inkább megér egy próbát: nincs az a vállalat, amelyet ne tenne már-már intergalaktikusan szexivé a délutáni szieszta. Ha kísérletező kedvű, ha hiszi magáról, hogy úttörő alkat, próbálja meg. Csak nyerhet vele. A mediterrán országok évezredek óta két fázisban alszanak: éjjelente 5-6 órát, de napközben 60-90 perccel kiegészítve. A mesterséges fény megjelenése előtt még az éjszakai pihenést is teljesen elfogadott volt két részre osztani, általában egyórás szünettel.
A boldog munkavállaló bizonyítottan eredményesebb a nem túl boldognál. (A szerelmes is.) A hatékonyság nem elválasztható a kedélyünktől. Ez pedig részben céges felelősség. Nem elég vidám kollégákat felvenni, arról is gondoskodni kell, hogy jókedvűek maradjanak akkor is, amikor beindul a daráló.
Nehéz erről meggyőzni egy teást, meg a koffeinabsztinenseket is, tudjuk, de akit csak a kávé rossz híre tart vissza a rendszeres cappuccinózástól, az a szélnek dobhatja az aggályait. Random kereséssel tucatnyi tanulmányra bukkanhatunk, amely lelkesen sorolja a kávé jótékony hatásait. A szív- és érrendszeri veszély is létezik, de csak mintegy napi 15 csésze felett.
Szóval most egészen nyugodtan igyon még egy latte macchiatót.