Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A startupszférában és –korban visszatérő motívum a kudarc. A 90 százalékos statisztika teljesen elfogadott, a becsődölt ötletre még biztatnak is a mentorok. Egyáltalán nem biztos, hogy a jól felmért piac megóv ettől, de fordítva igaz: ha ezt a lépést kihagyja, okkal nem számíthat semmi jóra.
Mindenki az ötleten pörög, nyilatkozta nekünk dr. Vinnai Balázs, akinek pedig minden okunk megvan mindent elhinni a startuposdi legrejtettebb titkairól. De nem úgy van az. Az ötlet a látványfelelős, ám egyáltalán nem garancia, hiszen ha aktuális, ha a levegőben van, húsz másik szereplőnek is eszébe juthatott. Annál több múlik az emberi tényezőn.
Beléphetne ekkor csodafegyverként a jófejség és az üzleti érzék szerelemgyereke, a közösségi finanszírozás. A Kickstarter és az Indiegogo nagy sztorik tudója, és olykor kámpicsori bakik forrása. Ennek a hányadnak sem olyan bonyolult utánaásni.
A piackutatás négy lépésére ad tippet az Entrepreneur cikke. Hogy elkerüljük a kudarcot. Vagy lehetőleg tanuljunk belőle.
Ez az aha-pillanat, amikor nemcsak a problémát látja meg a vállalkozó, de a megoldást is. Könnyű megmámorosodni tőle, ám ugyancsak ez az a momentum, amikor higgadtan kutatásba kell fogni.
Eszébe jutott már másnak is?
Ha igen, tovább tudjuk fejleszteni a terméket, tudunk újat nyújtani benne? Tesztelje le, lehetőleg ismerősökön is, ismeretleneken is. A névtelen alanyok elfogulatlanok, a barátok vagy kollégák több részletre tudnak rávilágítani.
A Pay By Touch biometrikus azonosítással működő szoftvere ma népszerű lenne, 2008-ban viszont bedőlt, mert még nem volt rá igény. Azóta meg, tessék, mi sem természetesebb.
Képzelje magát a felhasználó helyébe. Tényleg tud olyan szolgáltatást nyújtani vagy terméket létrehozni, amilyet a közönsége használni is fog?
Húsz évvel ezelőtt már létezett okostévé. Hallott róla? Talán okkal nem.
1996-ban az átlagos felhasználót még nem érdekelte, hogy szörfölhet a nappalija legnagyobb monitorán.
Nem akartak e-maileket olvasni a tévéjükön.
Amennyire csak lehet, azonosítsa a célcsoport mérhető adatait. Hány emberről lehet szó? Mennyit adnának a cége termékéért? Mekkora ráfordítással?
Majdnem két évtizeddel ezelőtt indult el az első online sportszer-nagykereskedés, a boo.com, 130 millió dolláros befektetéssel és azzal az előnnyel, hogy szűz területre lép.
Csak az első nap 50 ezer látogatótól robbant fel az oldal
– próbáljuk meg elképzelni ezt: 24 óra alatt fél Kecskemét lakossága kattint úgy, hogy 24 órával korábban nem tudtak a webszájt létezéséről. Ehhez képest nem több, minden 250-edik vásárolt is. A konverzió tehát 0,25 százalék volt. A boo ugyanis nem csinálta meg a matekot, nem készült fel technológiában. A lassú letöltés mellett nem sikerült jól eltalálni az árakat, ráadásul az ígért szállítási időponttal is elégedetlenek voltak az emberek.
A hiányosságokra akkor derül fény, ha a mérhető paramétereket könyörtelenül leteszteli a vállalat, mielőtt piacra lép.
A startupoknál így nevezik a már mérhető piaci igényt. Ideális esetben tehát amint megjelenik a traction, az már az akció pillanata. Akkor kell élesíteni:
már tudnak róla, már van valamilyen médiatörténetük, talán érdeklődő befektetők is megtalálták.
Azaz ki kell lépni a piacra.
Az elkapkodott skálázás 10 esetből 7-szer megbillenti a pályát. A valóban kifejező értékeket akkor kapja meg a startup, ha reprezentatív az eredmény. Akkor derül ki, van-e igény a termékére, eltalálta-e, mely feature lesz fontos, melyiket kellene inkább elengedni. Vagyis minél nagyobb piaci szegmenst tud skálázni a béta verzióval, annál jobb eséllyel talál be a kész produktum.
A startupnak valóban hasznos a bukás. De a legtöbbet abból tanul, hogyan áll fel a padlóról.
