Az Airbnb-nek annyi a bűne, hogy a legjobb csaj a buliban

Brian Chesky, az Airbnb alapítója  Buena Center For The Arts Arts Culture and Entertainment Generation Next Brian Chesky Airbnb Co Vanity Fair New Establishment S
Brian Chesky szerint nem úgy van az
Vágólapra másolva!
Nyolc év robbanásszerű növekedés és 30 milliárd dollárra becsült cégérték: itt tart az Airbnb, és akkor még nem beszéltünk a presztízsről. Ami tízezerből egynek sikerül, azt csinálta meg, modellértékűvé vált, a közösségi gazdaság elit plakátgyerekévé. Csakhogy New York állam összevonta a szemöldökét. Első pillantásra a Nagy Alma korlátolt, begyepesedett szülőt játszik a szabadszájú és zabolázhatatlan kamaszgyerekkel, miközben a szíve mélyén csak irigy a sikereire. De a hivatalos magyarázat az ingatlanpiac megkárosítása.
Vágólapra másolva!

Amit pénteken az Entrepreneur még csak veszélyként, a Verge már tényként írt meg. Cuomo kormányzó elvileg október 29-én írta volna alá azt a javaslatot, amely New York államban elkaszálhatja az Airbnb-t, majd egy héttel korábban megtette. Az új törvény szerint akár 7500 dollárra is büntethető az, aki 30 napnál rövidebb időtartamra hirdeti meg a lakása kiadását.

A törvény támogatói egyébként

a piac torzítására hivatkoztak.

Megpróbálták ugyanezt San Franciscóban is, de ott a sarkára állt a startup, és kiharcolta, hogy semmiért ne lehessen felelősségre vonni, amit a szálláshely-tulajdonosok tesznek. Az Airbnb arra a húszéves statútumra hivatkozik, amely az online szólásszabadságot védi, márpedig ő mindössze kommunikációs platform lakástulajdonosok és bérlők között. Ugyanezt a pajzsot használta korábban hasonló esetben sikerrel az Amazon, az eBay és a Craigslist.

Maga az üzleti modell veti fel a kérdést

A New York-i csatában a startup arra hivatkozik, hogy közösségtámogató, hiszen középosztálybeli családokat segít kiegészítő jövedelemhez. Az ellenzők pedig arra, hogy felveri az árakat az ingatlanpiacon, ráadásul átjáróházat csinál békés városnegyedekből, az olcsóra zúduló turistatömeg megzavarja az ottlakók nyugalmát.

Keményen szűrnek a nagyvárosok

A német főváros a felhasználói adatait követeli az Airbnb-től, a cég természetesen nem hajlandó kötélnek állni. Bár európai sajtófőnökük, Peter Huntingford azt nyilatkozta, biztos benne, hogy kompromisszumra jutnak, egyelőre nincs jele, hogy a huzavona könnyen eldőlne. Ha az Airbnb nem szolgáltat adatot, a város beleáll a jogi csatába.

Amsterdam már áprilisban elkezdett adatot gyűjteni a webszájtról,

hogy kiszűrje a feketézőket. Az Airbnb itt sem hajlandó együttműködni. És bár hivatalos kommunikációjuk szerint átfogó szabályozási stratégián dolgoznak, amely egyszerűen kibuktatna minden szabálytalanul működő szereplőt, a valóságban hallani sem akarnak sem a rövid távú eltiltásról, sem az adatszolgáltatásról.

Kockázatok

Az ellenérdekelt oldal képviselői szerint az Airbnb ügyfeleinek tetemes hányada üzletszerűen működik. Hiába volt ugyanis az az eredeti elképzelés, hogy akinek üresen áll egy-egy szobája, adja ki néhány napra,

ma a felhasználók nagy része gyakorlatilag szállodát működtet feketén,

kifejezetten erre a célra szerez be akárhány teljes lakást. Az Entrepreneur szerint egy közösségi gazdasággal foglalkozó szervezet tanulmányban állítja, hogy a Los Angeles-i Airbnb-bevétel 44 százaléka származik olyan felhasználóktól, akik legalább két lakást adnak ki. Az Airbnb vitatja és félrevezetőnek nevezi ezt a statisztikát. New Yorkban az ügyészség azt állítja, a 2010 és 2014 közötti több mint 300 ezer szabálytalan foglalás körülbelül 304 millió dolláros kárt okozott a szálláshelyüzletnek, és ebből 40 millió egyenesen az Airbnb kasszájába folyt be.

Tényleg ő a hibás?

Hogy a soklakásos megélhetési modell vajmi kevéssé tükrözi a közösségi gazdaság filozófiáját, az világos. Nagyvárosban drága lakni, ez is. De hogy az Airbnb verte volna fel az árakat, azt erősen megtorpedózza a tény, hogy a jelenség teljesen általános.

Abban a fővárosban is drága a négyzetméter a kisebb településekhez képest, ahol az Airbnb jelenléte nem számottevő.

Az Airbnb fényévnyi előnye a hagyományos üzleti modellekkel szemben, hogy az infrastrukturális költségeket megkerüli. De ezzel analóg jelenséget szinte minden olyan szegmensben találunk, ahol van innovációhoz kapcsolódó alternatíva, és ez egyáltalán nem ma kezdődött. A fintech startup olcsóbban oldja meg az utalást, mint a százötven éves pénzintézet, a webáruház rengeteg költséget levág a fizikai üzlethez képest, az Uber olcsóbb a taxinál, a Facebook-hirdetés töredéke a hagyományos reklámkampánynak, és még hosszan folytathatnánk.

Brian Chesky szerint nem úgy van az Forrás: AFP/Kimberly White

Elgondolkoztató az is, hogy

nem a hotelek hőzöngték ki azt a törvényt, amely elkaszálta az Airbnb-t

– ahogy Magyarországon és Franciaországban a taxisok léptek oda az Ubernek –, hanem az ingatlanpiac érdekeire hivatkozó politikusok.

Ráadásul azok a lakások, amelyeket rendszertelenül és ténylegesen jövedelemkiegészítés céljából adnak ki,

így sem kerülnek majd a hosszú távú bérlemények közé.

Ha a tulajdonosoknak ez érné meg, vagy ez volna a szándékuk, eleve így hirdetnék meg, nem pedig az Airbnb-n.

Az Airbnb sikerének kulcsát milliószor leírták már. A lakástulajdonosoknak vonzóbb a gyakran cserélődő és rövid időre maradó fizetővendég, mint a több évre szerződő bérlő. Az utazó akár teljes lakáshoz jut olcsóbban, mint egy hotelszoba áráért, és lokációban is kedvére válogathat, simán megszállhat ott, ahol több kilométeres körzetben nincs szálloda. Vagyis az Airbnb egyszerűen a jó csaj a buliban.

Akárkinek szíve joga savanyúan bosszankodni azon, hogy dögösebb nála,

kössön bele, amibe csak akar: miért olyan mély a dekoltázsa, miért riszál olyan kihívóan, miért nevet olyan hangosan, és miért vadászik olyan gátlástalanul. De ettől neki még nem lesz több pasija.