Tanulható a kreativitás?

Kiss Péter, a RESTART alapítója

A kreativitás nem tehetség kérdése, szoktatni kell az agyat a szokatlanhoz – interjú Kiss Péterrel, a RESTART alapítójával, akinek az a missziója, hogy felszínre hozza a cégekben, és az emberekben rejlő kreatív potenciált.

Kiss Péter, a RESTART alapítója Fotó: Polyák Attila - Origo

1500 vezérigazgatót kérdeztek meg világszerte; szerintük a jövő sikerének legfontosabb faktora a kreativitás. Azonban minél nagyobb egy vállalat, annál nehezebb fenntartani a kreativtás igényét és helyét a mindennapi működésben. Kiss Péter kreatív területről váltott át - a TV2, akkor még német tulajdonban lévő multicég programigazgatója volt 4 éven keresztül - szervezetfejlesztési oldalra. Őszintén beszél a váltás utáni szembenézésről, akkori sikereiről és kudarcairól, és arról, miért foglalkaztatja őt ennyire a kreativitás és innováció, amiről a november 10-i HR-Pikniken külön előadást is tart majd.

Hogyan kell „kreatívan gondolkodni"?

Alapesetben, amikor „kreatívan akarunk gondolkodni", akkor az agyunk automatikusan a logikus gondolkozás irányába húz, és olyan előre gyártott sémákba fut bele, amik

nem segítik, hanem hátráltattják a nagy ötletek megszületését.

Amikor kreativitásról, ötletgyártásról beszélünk, akkor messziről el kell kerülnünk ezeket a korábban gyártott sémákat, és más helyen kell keresgélnünk.

Használnunk kell a képzelőerőnket, a gyermeki, játékos agyunkat, a fantáziánkat.

A szavakat felválthatják a képek, a logikus gondolatokat az abszurd feltételezések. Csak egy példa: 25 éve indult az internet, amin akkor alig volt tartalom. Ha valaki akkor azt mondja, hogy lesz egy online életünk amin keresztül dolgozunk, vállalkozunk, vásárolunk, ismerkedünk, akkor őrültnek nézik. Ma mégis ez a valóság.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mi a tapasztalata, a hazai cégek mennyire használják ki a vállalati szürkeállományt?
Amit látok:

középszerű ötletek zsákszámra vannak.

A nagyválalalatok az ottdolgozók szürkeállományának racionális részét használják, de ez a kreativitáshoz az kevés.

Egy sikeres vállalkozás hogyan lehet középszerű?

Mi a siker definiciója? Csak a bevétel és a profit, vagy a megújulás, fejlődés is?! A KODAK évtizedekig a legsikeresebb márka volt fényképezésben,

a 15 éves lányom nem ismeri, sosem hallott róla.

Mi hiányzott a KODAK-ból? Nem a bevétel, és nem a profit, hanem a megújulás, fejlődés iránti igény. A cégek méretének növekedésével fordítottan arányos a valódi kreativitás, innováció. A nagyvállalatoknál dolgozók inkább reagálnak, mint kezdeményeznek, azaz reaktívak, és nem proaktívak.

Egy vezető számára létfontosságú a kreativitás, az ő felelőssége, hogy beindítsa az embereit.

Ehhez éhesnek kell lennie az újdonságokra. Ezzel szemben gyakran ők a legmerevebbek. Nem tudnak kimozdulni a a lineaáris, ok-okozati gondolkodásból, ezzel megölik a kreativitást.

A kreativitás időigényes, hagyni kell „ugrálni" az agyat,

nem szabad, hogy bekapcsoljon az „igen, de", mert a „de" után jön az ötleteket csírájában elfojtó racionalitás. A racionalitásnak később, a validálásnál, az ötlet kommunikációjánál, illetve a megvalósításnál, az innovációs szakaszban kell megjelennie.

A Red Bull – sztori

Dietrich Mateschitz, a Red Bull első emberének története példaértékű Kiss Péter szerint. 1982-ben az akkor 38 éves marketinges a Blendax fogkrémmárka nemzetközi marketingvezetőjeként érkezett Thaiföldre - több éves Procter and Gamble tapasztalattal és egy nagy adag jetleggel. Helyiek javaslatára talált egy élénkítő hatású italt, amelyet akkoriban kamionsofőrök, építőmunkások használtak fáradtságuk legyőzésére, ez volt a Krating Daeng, azaz „vörös bika". Mateschitz jelezte a P and G-nél, hogy új terméket talált, amiben nagy fantáziát lát, de miután kiderült, hogy energiaitalról van szó – lesöpörték az ötletét, mondván: ebben nincs komoly lehetőség. Körbejárta a világcég regionális, majd kontinentális vezetőségét, amikor pedig egy board-meetingen nyíltan kinevették - Dietrich Mateschitz azzal a lendülettel felmondott, visszament Ázsiába, összefogott Chaleo Yoovidhya thai üzletemberrel, és közösen megalapították a Red Bull GMBH-t. Mateschitz napjainkban dobogós az európai leggazdagabbak listáján, veterán repülőgépeket és Forma1-es autókat gyűjt.

Mi van azokkal, akik nem tartják magukat túl kreatívnak?
Sokan azt gondolják, hogy a kreativitás egyfajta tehetség, sokszor hallani: ez nekem nem megy, én nem vagyok kreatív... Nem igaz.

A gyerekek képzelőerővel, fantáziával vannak megáldva, éppen ezért kell a bennünk élő gyereket előhozni, biztatni, hogy merjen játékos lenni, fantáziálni, képzelődni, inuitívan dönteni.

Ne tartson attól, hogy hülyeséget mond.

A munkahelyeken ezzel szemben azt várják el, hogy villámgyors válaszokat találj a felmerülő problémákra. Ilyenkor az agy, a legbiztosabb, legkevésébé kockázatos sémát veszi elő, ez olyan, mint amikor egy autót a kressz szabályokat betratva vezetünk. Persze van helyzet, amikor így kell vezetnünk, de

a kreatív üzemmódban nincs KRESZ, menni kell a járdán is.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Van nagyvállalati múltja, vezetőként irányította a TV2 legnagyobb beszállítójának számító Interaktív Kft-t, majd (2009-2013) programigazgató volt a TV2-nek, akkoriban 400 felett volt a belsős munkavállalók száma – ebből legtöbben a programigazgatóságon dolgoztak – többnyire kreatív szakemberek, az jó sok agy. Mi történt ott, amiért most – szervezetfejlesztőként – pont a kreativitást és az innovációt, mint legfontosabbakat emeli ki? Elfogytak az ötletek?

Önreflekszió. Amikor az ember életében lezárul egy 7 éves szakasz, akkor jó ha őszintén szembenéz azzal, mit, hogyan, és miért csinált.

Én válságmenedzserként kerültem a programigazgatói pozícióba.

Sok jól megvalósított ötletünk volt, hisz közel ugyannyi műsorpercet gyártottunk fele akkora budgetból, mint amennyit a válság invesztált a csatorna saját gyártásba. Ehhez teljesen újra kellett szervezni a munkafolyamatokat. A mai napig mennek azok a műsorok, amiket a csapatommal indítottunk:

Sztárban Sztár, Édes Élet, A Nagy Duett, Ezek Megőrültek, Pimasz Úr házhoz megy. Ezek azt igazolják, hogy sok jó ötletünk volt, jó döntéseket hoztunk.

Persze voltak olyan időszakok, amikor hibáztunk, elakadtunk. Volt, hogy pont az én elakadásom vezetett a csapatom elakadásához és rossz döntésekhez. Mi történt akkor?

Három pontban összefoglalva:
1. Sematikus válaszokat adtunk, adtam a felmerülő problémákra.
2. Sokat használtuk, az IGEN, DE kifejezést, és ezzel megfojtottuk saját ötleteinket.
3. Nem bíztam magamban, nem bíztunk egymásban, ezért a nagy ötletek már a felszínre sem kerülhettek.

Ha a cégek tudatosabbak lesznek saját kreativitásukkal kapcsolatban, akkor

felismerik azokat a korlátozó tényezőket a céges szabályzóktól a hiedelmekig, amik az elakadásaikat okozzák,

és középszerű ötletekhez vezetnek. Ezért is lesz a TUDATOS KREATIVITÁS a november 10-i HR Piknik témája, ahol olyan előadók lesznek, mint Vekerdy Tamás, aki a gyerekorról és a kreativitás megalapozásáról beszél majd, és Caramel, aki szenvedély és a kreativitás kapcsolatáról.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit gondolnak a kreativitásról a mostani cégvezetők?
A nagyvállalati vezetők kénytelenek szembenézni a jelenséggel, hogy 10 fős startupok 3-4 év alatt a konkurenciájukká nőnek fel.

Ma nem kell más, mint egy laptop és egy internetkapcsolat

és az online térben, anélkül, hogy a résztvevők találkoznának fizikailag profitábilis, exponenciálisan fejlődő vállalkozások jönnek létre.

A nagyvállalatok vezetőinek olyan szervezetet kell építeniük, ahol az információk, a kreatív energia ugyanolyan szabadon áramolhat, mint a startupoknál.

Nagy ötletek csak szabad áramlásból születnek. Mi ehhez is adunk eszközöket.

Mi történik, ha minden jóindulat ellenére sem érhető tetten a munkavállalói kreativitás?
Először a vezetőnek, a vezetőségnek kell tükörbe néznie. Bennük kell megszülessen a valódi igény.

Nem elég, ha a telefestik a céges tárgyalókat, és csocsóasztalokat tesznek a folyosókra. Nekik kell a leghangosabban képviselniük a megújulást és kreativitást.

A kreatív folyamat szépsége az, hogy sokféle ember kell hozzá, mert a probléma, lehetőség pontos azonosítása más képességeket igényel, mint az ötletgyártás, a validálás, vagy a kommuniációs rész.

Azok, akik végképp nem hajlandók változni,

és tudatosan használni a kreatív potenciáljukat, legyen szó cégről vagy egyénről, ki fognak szorulni a munka világából.

Kiss Péter szerint az ő tapasztalataiból - akár siker, akár bukás lett egy döntésének következménye - most már sokat lehet tanulni Fotó: Polyák Attila - Origo