A gazdagok járnak igazán jól a laza jegybankokkal

koppenhága

Miközben a világon mindenki azt számolgatja, hogy a extrém laza monetáris politikáknak milyen gazdasági és piaci hatásai vannak, a Dán Gazdasági Tanács közgazdászai egy új szemponttal is előálltak. Megállapították ugyanis, hogy a negatív kamatszintek jelentősen megnövelik a tőkejövedelmeket.

A dán „bölcsek" megállapításának lényege, hogy a csökkenő kamatköltségek igencsak felpumpálják a tőkejövedelmeket, miközben a szegényebb társadalmi csoportok sokkal kevésbé profitálnak az alacsony kamatszintekből. Vagyis az extrém laza monetáris politika végső soron növeli az egyenlőtlenséget – írja a Bloomberg. Mindeközben a dán benchmark részvényindex hozama 120 százalékot erősödött, mióta a kamatok először kerültek negatív tartományba 2012 közepén.

Eszközök és jövedelmek

Ráadásul nem is új az elképzelés, hogy

a laza monetáris politika növeli az egyenlőtlenséget.

Tavaly júniusban a brüsszeli Brugel elemzői tettek közzé egy tanulmányt, melyben kiemelték, az alacsony kamatok, az eszközvásárlások, illetve más, erősen alkalmazkodó monetáris politikai intézkedések felnyomják az eszközárakat, amiből – legalábbis rövidtávon – elsősorban a társadalmak vagyonos rétegei profitálnak.

Ezzel szemben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi vezetője, Ben Bernanke úgy látja, hogy a fenti érvelés

nem veszi figyelembe a jegybankok intézkedéseinek összhatását.

Bernanke szerint ugyanis a megfelelő politika valójában az egyenlőséget segíti elő, mivel nagyobb gazdasági stabilitást és jobb teljesítményt idéz elő a gazdaság egészére nézve.

Bernanke kiállt a jegybanki élénkítések mellett Forrás: AFP/Chip Somodevilla

A Fed korábbi vezetője hangsúlyozta, a laza monetáris politika magasabb inflációt eredményez, ami a szegényebb rétegek számára is csökkenti az adósságterheket, illetve elősegíti a munkahelyteremtést. Ez azonban még nem következett be, sőt Dániában az éves infláció csökken, mióta negatív kamatok vannak érvényben.

Felelősség és egyenlőtlenség

A legfontosabb pedig, tette hozzá Bernanke, hogy az egyenlőtlenség egy nagyon hosszú távú trend, melynek olyan összetevői vannak, mint a globalizáció hatásai, a technológiai változások vagy az elöregedő társadalom, valamint a vagyonelosztás. Éppen ezért – mondja – ez sokkal inkább a kormányok, mint a jegybankok ügye.

Dániában azonban a mostani jelenségek nem számítanak újnak. Miközben az ország az OECD szerint a világ harmadik legegyenlőbb gazdasága,

az egyenlőtlenség 1990 óta folyamatosan emelkedik.

Noha az elmúlt negyed évszázadban a társadalom felső 10 százalékának jövedelmei sokkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint a legalsó 10 százalékba tartozóké, Dánia azért tudta fenntartani szép eredményét, mert a szegények nem lettek szegényebbek. A gazdagok azonban sokkal gazdagabbak lettek, és ezt a negatív kamatok és elősegítették.