Fuldoklik a világ a hitelekben

bailout, kivásárlás, Wall Street, Amerika
Demonstrators protest the proposed 700 USD billion Wall Street bail out at the bull stature near Bowling Green Park in the Financial District in New York on September 25, 2008. In response to the global financial crisis, protesters, from a variety of activist groups, denounced the capitalist system, Wall Street and the administration of US President George W, Bush. AFP PHOTO/Nicholas ROBERTS / AFP PHOTO / NICHOLAS ROBERTS
Vágólapra másolva!
Most fizetjük meg annak az árát, hogy a pénzügyi válságból csak újabb hitelekkel lehetett kilábalni, derül ki az IMF legfrissebb világgazdasági elemzéséből. Eszerint a globális adósság rekordszintre került, és meghaladta a 152 ezer milliárd dollárt. Ez nemcsak a bankrendszert veszélyezteti, hanem stagnálást vagy újabb recessziót is okozhat.
Vágólapra másolva!

Súlyos aggályokat fogalmazott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság kilátásairól szóló legutóbbi elemzésében, amelyben a rekordszintű eladósodottság veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Forrás: AFP/Zach Gibson

A valutaalap szakértői kiemelik, hogy a 2008-as válság után gyakorlatilag megszűnt az adósságfék:

az Egyesült Államokban a bankokat és a nagyvállalatokat mentették közpénzen, míg Európában főként az élénkítőprogramok kerültek rengeteg pénzbe.

A legnagyobb probléma az IMF szerint mégsem az államok adósságszintjének emelkedése, mert ez

a rekordnak számító 152 ezer milliárd dollár összadósságnak „csak" az egyharmadát teszi ki.

A rendszerkockázatot továbbra is a bankok jelentik, vagyis a problémás lakossági és vállalati hitelek növekedése.

Tüntetnek a bankmentések ellen a Wall Streeten 2008 szeptemberében Forrás: AFP/Nicholas Roberts

A válság előtti hitelek ugyanis most összeadódnak a válságkezelés céljából adott új hitelekkel.

Az IMF szerint a bankok mérlegeiben még mindig jelentős mennyiségű a nem teljesítő vagy megfelelő fedezet nélküli hitelek aránya,

amely akár a pénzintézetek újabb csődhullámához vezethet.

Ez azt jelenti, hogy a válságkezelés során a magánszektor eladósodottság problémáját lényegében elodázták, derül ki az IMF világgazdasági kitekintéséből.

A probléma megoldásának része lehet, hogy a jegybankok a legtöbb fejlett országban nagyon alacsony szinten tartják az alapkamatot, amellyel csökkentik a kamatköltségeket. A valutalap másrészt azt ajánlja, hogy

a bajba jutott bankok próbáljanak beolvadni erősebb pénzintézetekbe

vagy – ahol még menthető a helyzet – kérjenek állami segítséget azért, hogy megtisztítsák mérlegüket a rossz vagy bedőlt hitelektől.

Tüntetők New Yorkban a bankmentés ellen 2008-ban Forrás: AFP/Nicholas Roberts

Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy

a már stabil alapokon álló bankok jobban tudnak hitelezni a vállalatoknak munkahelyteremtés céljából.

Az IMF kiemeli, hogy a rekordszintű eladósodottság problémáját súlyosbítja, hogy mindez egy lassabban fejlődő gazdasági környezettel párosul.

Míg 2010-ben még öt százalék feletti volt a globális GDP bővülése, addig most három százalék körüli előrelépés várható.

Az IMF abban is akadályozó tényezőt lát, hogy

több kormány protekcionista eszközökkel próbálja védeni belső piacát és a nemzeti vállalatokat,

ezért kritikusan viszonyul a nemzetközi szabadkereskedelmi szerződésekhez, holott a valutaalap megítélése szerint ezek csak a versenyképességet erősítik.