A Union flag is seen flapping in the wind in front of one of the faces of the Great Clock atop the landmark Elizabeth Tower that houses Big Ben at the Houses of Parliament in London on June 27, 2016.
Top Brexit campaigner Boris Johnson sought Monday to build bridges with Europe and with defeated Britons who voted to remain in the EU in last week's historic referendum. London stocks sank more than 0.8 percent in opening deals on Monday, despite attempts by finance minister George Osborne to calm jitters after last week's shock Brexit vote. / AFP PHOTO / JUSTIN TALLIS
Vágólapra másolva!
Lassan már csomagolniuk kellene a Londonban is jelen lévő nemzetközi bankoknak, hiszen ekkora méretű vállalatoknál nem egy-két hét alatt szokták lezavarni a költözéseket. Márpedig nagyon úgy fest, hogy ha nem lesznek olyan alkuk, amelyek a brexit ellenére is lehetővé tennék a maradásukat, akkor mindenképpen menniük kell.
Több mint valószínű, hogy a brexit miatt a nagy nemzetközi bankoknak el kell költözniük Londonból, mondta az Origónak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Szerinte ebben a legfontosabb kérdés az, hogy mi lesz a bankok passportingjogaival. Ez azt jelenti, hogy a brexitet követően a londoni bankok hozzáférnek-e az egységes európai piachoz.
Ugyanis, ha egy adott bank az Európai Unión belül van, akkor neki ebből, mint „hazai” banknak, speciális előnyei vannak: például alacsonyabb kockázati kategóriába tartozik, míg egy „külföldi” szereplővel szemben egészen más kockázati feltételeket és más tőkekövetelményeket állítanak. A szolgáltatásai emiatt drágábbak, ráadásul minden egyes szerződést külön engedélyeztetni kell.
Ez szörnyű procedúra, és erős költségnövekedés is”
– mondta a vezető elemző. Egyelőre még nem sokat tudni, hogy mi lesz ezekkel a jogosultságokkal, még zajlanak a tárgyalások. Nagy-Britanniának – a lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint – miután beadta a kilépési igényét, két éve lesz a féltetelekről tárgyalni. Ezt a britek még nem tették meg, korábban arról szóltak a hírek, hogy márciusban adják majd be.
Kiss Mónika szerint, ha Magyarországon egy kisebb, 80–100 fős pénzügyi szolgáltató cég költözésre adja a fejét, akkor körülbelül 1-1,5 évet vesz ez igénybe. Különböző engedélyeket kell beszerezni a jegybanktól, dedikált telefonvonalakra van szükség, az egész infrastruktúrát át kell telepíteni, szóval
elég macerás egy ilyen költözés,
így a vezető elemző szerint a londoni cégeknek már készülniük kellene erre.
A britek a kilépés mellett döntöttek Forrás: AFP/Lindsey Parnaby
Ezzel szemben egy másik elemző azt mondja, hogy egyelőre korai volna még kongatni a vészharangot. „Nem eszik ennyire forrón a kását” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte is látni kellene, hogy milyen lesz a brexit forgatókönyve, azaz hogy milyen feltételekkel távoznak a britek az unióból, illetve mi lesz a pénzügyi szolgáltatások határokon átívelő nyújtásának a lehetőségével.
Szoft brexit vagy hard brexit lesz?”
Az viszont szerinte is biztos, hogy erről már folynak a találgatások, ugyanis a Londonban lévő bankoknak nyilvánvaló, hogy szükségük van egy B tervre, ha nem maradhatnak.
A Deutsche Bank korábban írt egy elemzést arról, hogy szerintük melyik nagybank hova teszi majd át a székhelyét, de erről Török Zoltán szerint más cégek meg mást mondanak. Úgy véli, talán az a legegyszerűbb forgatókönyv, hogy az adott nemzetiségű bankok „hazamennek”:
a francia bankok, például a BNP vagy a Société Générale Párizsba,
a Deutsche Bank vagy a Commerzbank Frankfurtba,
a spanyol bankok pedig Madridba
költözhetnének. Török Zoltán szerint az amerikai bankoknál ez a „hazamenetel” nem jönne szóba, az ő esetükben inkább Dublin lehetne a célállomás – szintén angol nyelvterület, így ez talán zökkenőmentes megoldás lenne.
Így szétporladna a londoni City”
– mondta Török Zoltán, de azt azért hozzátette, hogy valószínűleg csak azokat a részlegeket vinnék el Londonból, amelyek a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokat érintik, szerinte azokhoz nem nyúlnának, amelyeket ez nem érint.
Hamarosan csomagolhatnak a londoni bankok Forrás: AFP/Justin Tallis
Felmerült már olyan forgatókönyv is, amely szerint Frankfurt lehet az a város, amelyik elszipkázza majd a bankok jelentős részét. Ezt a németek úgy érnék el, hogy olyan adózási feltételeket teremtenek, amelyekkel Frankfurt vonzó célpont lehet ezeknek a cégeknek. Ugyanakkor mások meg épp úgy látják, hogy ilyen már létezik: Spanyolországban ez már adott, Madrid kiválóan alkalmas székhely lehetne a brexit miatt új otthont kereső bankoknak.
Magyarország labdába rúghat?
Kiss Mónika szavai szerint a lengyel, a cseh és a magyar kormány is megszimatolta a lehetőséget, és Londonban reklámozza az országát mint lehetőséget. Az Equilor vezető elemzője szerint ezt nagyon jól teszi a magyar kormány, de azt azért
be kell látni, hogy Budapest nem tud Frankfurttal vagy Párizzsal versenyezni.
Az sem biztos, hogy egyáltalán Európa nyer ezzel a történettel: Kiss Mónika New Yorkot hozta fel példaként, ugyanis eleve több cégnek az amerikai városban van a központja, ráadásul ha egy nagybank a brexit miatt „külföldivé” válik, akkor talán már mindegy is, hogy van-e irodája Londonban, vagy nincs.
Az is lehet, hogy az Egyesült Államok és a Távol-Kelet elviszi a bizniszt.”
Török Zoltán szerint a kelet-közép-európai régió nem tud beleszólni ebben a versenybe, legfeljebb az outsourcing, azaz a kiszervezések esetében lehetne Budapest révén Magyarországnak is esélye, hiszen már így is van itt például a Morgan Stanley-nek vagy a Citibanknak egy-egy szolgáltató központja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
