Jövőre 2,7 százalékkal nőhet a gazdaság

Idén továbbra is 2 százalékos gazdasági növekedésre, jövőre pedig a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos emelkedésére számít a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az MTI-nek eljuttatott közleményben hangsúlyozták, hogy a belső és külső egyensúly kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben 0,6 százalékra erősödött, míg az első kilenc hónap átlaga 0,1 százalék volt.

Gyorsul az infláció

A következő hónapokban egyebek mellett az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése és a tej külpiaci árának emelkedésének hatására az áremelkedés gyorsulása várható. Az év végén 1 százalék körüli,

éves átlagban 0,5 százalékos infláció valószínű,

ami jövőre 1,5 százalékra gyorsulhat.

A vásárlás húzza a gazdaságot Forrás: AFP/Mychele Daniau

Éves szinten a GKI 2 százalék körüli ipari növekedésre számít, ami jövőre 3,5 százalékra gyorsulhat.
Az építőipari termelés volumene az első nyolc hónapban 22 százalékkal esett, a csökkenés üteme azonban lassul, és a szerződésállomány 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A kiskereskedelmi forgalom a január–augusztusi időszakban 4,9 százalékkal bővült, éves szinten 5 százalék körüli dinamika várható.

A reálkeresetek növekedése mérséklődhet

Augusztusban

a magyar export, éves alapon euróban számolva 12,5 százalékkal emelkedett,

így az első nyolc hónapban 3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2 százalékos javulásának is szerepe van – ismertették.

A bruttó kereset az első nyolc hónapban 6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,5 százalékkal), ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékkal bővült.

A reálkereset idén várhatóan 7, jövőre 4,5 százalékkal emelkedik, a versenyszférában némileg kisebb ütemben.

Az elemzés szerint idén

a fogyasztás húzza a gazdasági növekedést,

a fogyasztás 4,5 százalékos növekedésével szemben a beruházásoknál 10 százalék körüli visszaesés várható. Jövőre az európai uniós források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5 százalék körüli beruházásbővülést valószínűsít, miközben a fogyasztás bővülése 4 százalékra mérséklődhet.

A román növekedés a csúcson

Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, valamint a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek, illetve az Európai Unió tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében azonban az állami költekezés erősödése számítanak.

A román gazdaság 5 százalékos növekedést ért el Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Az elemzésben megjegyzik: a magyar gazdaság első félévi, 1,4 százalékos növekedési üteme nemcsak az ország regionális versenytársainak többségétől maradt el –

a lengyel dinamika 2,8 százalék, a szlovák 3,7 százalék, a román 5 százalék volt,

de az Európai Unió 1,9 százalékos átlagát sem érte el.