Nagy vihart kavarhat az amerikai jegybank

A világ legnagyobb hedge fundjának számító Bridgewater Associates milliárdos befektetője, Ray Dalio úgy látja, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek egyelőre tartózkodnia kellene a kamatemeléstől. A jelenlegi helyzet ugyanis történelmi perspektívában is igen veszélyes lehet.

Ha az amerikai jegybank az adósságleépítés időszakában emel kamatot, azzal súlyosan veszélyeztetné a gazdasági talpra állást – mondta nemrégiben Ray Dalio egy hedge fund konferencián. A Bridgewater elemzői ezzel egy időben részletesen is kifejtették álláspontjukat a befektetőknek küldött jegyzetükben – írja a Business Insider. Az írás legfőbb megállapítása, hogy bár a ciklikus körülmények némileg a szigorítást támasztják alá,

egy túl korai kamatemelés komoly kockázatokat jelentene a gazdaságra nézve.

A mintegy 150 milliárd dollárnyi eszközt kezelő Bridgewater elemzői több olyan történelmi példával érvelnek, amikor adósságleépítési szakaszban ütött be a jegybanki kamatemelés. Ilyen volt Nagy-Britannia 1931-ben, az USA 1937-ben, szintén Nagy-Britannia az 1950-es években, Japán 2000-ben és 2006-ban, valamint Európa 2011-ben.

Veszélyes szigor

Megjegyzik, a szigorítások szinte minden esetben szétzúzták a gazdasági talpra állást, és arra kényszerítették a központi bankokat, hogy gyorsan irányt váltsanak, és több évre újra nulla közeli szintekre nyomják vissza a kamatokat. Ráadásul ezen időszakokban

a piacok beszakadtak, az infláció pedig csökkent.

Konkrétabban, az adósságleépítési időszakokban végrehajtott kamatemelések a következő két években átlagosan 16 százalékos részvénypiaci gyengülést és 1 százalékos inflációcsökkenést eredményezett, miközben a gazdaságok kihasználatlan kapacitásai 2 százalékkal bővültek.

Sok múlik az amerikai jegybankon Forrás: AFP/Alex Wong

Általánosságban elmondható – fűzik hozzá –, hogy a szigorítások rövid életűek és sikertelenek voltak. A legsikeresebb példa (Nagy-Britannia az 1950-es években) pedig egy szerény kamatemelés volt a Bank of England részéről, miközben a nominális növekedés durván 7 százalékos, az infláció pedig 4 százalékos volt – vagyis reálértéken lényegében nem is volt szigorítás.

Megfelelő időzítés

Ezzel szemben – jegyzik meg – amikor a Fed olyan időszakban emelt kamatot, amikor a gazdaság nem a hitelleépítés időszakában volt, a gazdasági aktivitás tovább erősödött, az infláció folytatta a felkapaszkodást, az eszközárak pedig izmosak maradtak.

Így pedig lehetővé vált a jegybank további szigorítása.

Következésképpen a hedge fund, amennyiben a Fed helyében lenne, nem emelne gyorsabban kamatot annál az ütemnél, mint amit a piac már beárazott. Ez utóbbi ugyanis sokkal visszafogottabb, mint a központi bank legfrissebb előrejelzése.

Hozzáteszik, normális esetben a monetáris politika ballépése nem jelent hatalmas tragédiát, mivel a rossz döntés visszafordítható. Napjainkban azonban sokkal nagyobb a kockázat, mivel a szigorítás után nehezebb lenne irányt váltani, ahogy az enyhítés lehetőségei igencsak korlátozottak.