A szakszervezetek kötelező bérbarométert akarnak

Euro dollar és forint pénz bankjegyek és érmék, bankkártyák

A szakszervezeti szövetség országos kampányt indít a nők és a férfiak bére közti különbség felszámolására. A különbség megszüntetésének egyik központi elemeként kötelező bérbarométert szeretnének, olyan nyilvános adatbázist, ahol a munkáltatóknak nyilvánosságra kellene hozniuk, kinek mennyit fizetnek. A szövetség szerint a minimálbérnek el kellene érnie a létminimumot, ehhez csökkenteni kellene a bérek adóterheit.

Országos kampányt indít a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolására a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) – jelentette be Kordás László elnök augusztus 15-én, hétfőn Budapesten, a „Bérkülönbség – nem csak pénz” elnevezésű konferencián.

Azt sem tudni, mennyivel kapnak kevesebbet

Elmondta, a MaSzSz megkezdte a felkészülést az őszi bértárgyalásokra, és azt szeretné, ha a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentéséről is tárgyalnának.

A MaSzSz női tagozatának elnöke, Hercegh Mária kiemelte, az emberi méltóság is sérül azzal, hogy a nők ugyanazért a munkáért nem kapnak a férfiakkal azonos bért. Ez az állapot azért is törvénysértő, mert az alacsonyabb fizetés alacsonyabb nyugdíjhoz is vezet – tette hozzá.

Hercegh Mária kitért arra, hogy már a számokban sincs egyetértés a felek között,

a nők által elszenvedett bérkülönbség nagyságára 3,8-tól 31 százalékig terjedő statisztikák vannak.

Van, ahol a munkáltató ajánl bért

A MaSzSz női tagozatának elnöke szerint az elmúlt 26 évben a magyar társadalom és a szakszervezetek is „részt vettek a bérek körüli titkolózásban”, pedig „miért ne lehetne megtudni, hogy egy bizonyos munkakör mennyit ér, mennyit lehet keresni vele”.

Az unióban van arra példa, hogy az álláshirdetéssel együtt a fizetést is kötelező módon fel kell tüntetni.

Ez Magyarországon nincs így, ami hátrányba hozta a munkavállalókat, és diszkriminációhoz vezethet – tette hozzá.

Kötelező bérbarométert akarnak

A MaSzSz javaslatcsomagjának fontos eleme egy internetes adatbázis, a bérbarométer, amelyben szerepel a munkakörhöz tartozó átlagos fizetési sáv.

Az adatok feltöltése egyelőre önkéntes, de szeretnék, ha a jövőben a munkáltatók által szolgáltatott adatokat tartalmazná.

Az 50 vagy 250 munkavállaló felett foglalkoztató munkaadóknál legyen kötelező az adatszolgáltatás a bérekről, munkakör és nemek szerint is lebontva, a munkaügyi hatóságoknál legyen ez is egy pont az ellenőrzéseknél, szabályozzák az egyenlő értékű munka fogalmát a kritériumok kialakításával – szorgalmazta Hercegh Mária.

Bértárgyalások kész költségvetéssel

Kordás László szólt arról, hogy a kormány ígérete ellenére az idén is már elfogadott adó- és költségvetési törvény által behatárolt mozgástérben tudják csak érvényesíteni a munkavállalók érdekeit a bértárgyalásokon.

Emelni kellene a minimálbért

A MaSzSz évek óta szorgalmazza, hogy a minimálbér érje el a létminimumot. A szakszervezet 3 éves bérfelzárkóztatási programot javasolt, ami elől a munkaadók eleinte elzárkóztak, azonban mára már Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is 3-5 éves, béremelési, adócsökkentési csomagot szorgalmazott – idézte fel Kordás László.

A MaSzSz szerint

csökkenteni kellene a bérekre rakódó adóterheket, hogy tudjanak bért emelni a vállalkozások,

valamint belátható időn belül egy számjegyűvé kellene tenni a személyi jövedelemadót, legalább az átlag és az az alatt keresők részére – fejtette ki. Úgy vélte, a munkáltatóknak egy olyan, gazdasági növekedést és inflációt meghaladó bérfejlesztést kell vállalniuk, amely során nagyobb rész jut a munkavállalóknak a közösen megtermelt profitból.