A Z generáció tagjai digitális bennszülöttek. Mindenük a konnektibilitás, alapigényük a gyorsan megszerzett információ. Multitasking,
internet, közösségi média és okostelefon közmű az életükben,
és mindez persze a tanulási szokásaikat is befolyásolta.
A Z generációba tartozók nagy többsége úgy véli, szinte teljes egészében rajtuk múlik, elérik-e a céljaikat, míg a 40-es éveikben járók nagyobb szerepet tulajdonítanak a külső hatásoknak.
A munka mindkét nemzedéknek pénzkereseti lehetőséget jelent elsősorban, de míg
a 24 év alattiak önállósodást, felelősséget és lehetőségeket is látnak benne,
az X generáció tagjai már inkább a biztonságra szavaznak.
Nagy különbségeket mutat a munkahelyi lojalitás kérdésköre. Míg az X-ek jellemzően az anyagi juttatások mentén tudnak jobban elköteleződni, az Y generációnál sokkal inkább az emberi kapcsolatok számítanak. A legifjabbak viszont inkább kötik a lojalitást egy adott munkahelyhez, mint a személyes viszonyokhoz, fontos a csapatszellem és a fejlődési lehetőség. Tény, a digitális világ kínálta folyamatos információáradatban az állandó fejlődés már alapkövetelmény.
A tanulmány szerint a 18-24 évesek 68 százaléka elsősorban a pénzkereseti lehetőség miatt kezdett el dolgozni, míg 33 százalékuk esetében az önállósodás és a külön költözés is az indokok között szerepelt.
Minden nyolcadik fiatal azért áll munkába, hogy tanulmányait finanszírozza.
A fiatalok a megfelelő fizetés mellett elsősorban rugalmas munkaidőt kerestek, mert kiemelt érték az életükben a szabadidő.
Palocsay Géza, a Jófogás apróhirdetési portál ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 18-24 korosztály elsősorban
az albérletre és a társbérletre kattint az oldalon,
illetve a tanuláshoz köthető eszközökre és az álláshirdetésekre. A diákmunka olyan keresett, hogy már önálló kategória a portálon.
Mind az Y, mind a Z generáció tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén, 70 százalékukat 1 évnél tovább nem tudja megtartani a munkahely. Sokan gondolkoznak saját vállalkozásban, bár
a korosztály 13 százaléka egyelőre nem tervez hosszú távon.
Bár 10 százalékuk szívesen dolgozna külföldön, de ebben a szegmensben a válaszadók 20 százaléka egyetlen idegennyelvet sem beszél.