Túlvállalta magát az olimpiával Brazília

Ajkaterini Nikolaidu görög evezős, a 2013-as dél-koreai evezős világbajnokság ezüstérmese meggyújtja az olimpiai fáklyát a hat nappal korábban fellobbantott olimpiai lángról az 1896-os első modern olimpia helyszínén, az athéni Akropolisz lábánál fekvő Panathinaikosz-stadionban, a játékok kezdete előtt száz nappal, mellette olajfaágat tartó nő áll. Az ünnepség végén a lángot szállító staféta elindul a 2016-os nyári olimpiának otthont adó Rio de Janeiro felé. A riói olimpiai játékokat augusztus 5. és 21. között rendezik

Úgy tűnik, túlvállalta magát Brazília az olimpiarendezéssel: Rióban tanárok, orvosok bérei maradnak el, mert az államnak túl sok pénze ment el a sportberuházásokra. Ezek kapcsán ráadásul korrupciós vádak is felmerültek, a gyanú szerint több cég megvesztegetés útján nyerte el az állami tendereket - ez részben megmagyarázza azt is, miért nem készült el időben több beruházás.

Több olimpiai projekttel nem készült még el Rio de Janeiro, ráadásul Rio állam lényegében csődbe ment az előkészületek miatt, sem hitelezőinek, sem alkalmazottjainak nem tud fizetni – írja a Bloomberg. Ennél is aggasztóbb, hogy a rendőrségnek kifejezetten az olimpiára rendelt új felszerelések sem érkeztek még meg, orvosok pedig a Zika-vírus mellett más járványveszélyre is figyelmeztettek.

Vb rekordáron

Brazília legnagyobb városa, Rio de Janeiro 2009-ben kapta meg az olimpia rendezési jogát. A rendezéssel a dél-amerikai ország nagy terhet vállalt, hiszen

két évvel korábban a 2014-es futball-vb rendezési jogát is megnyerték.

A világbajnokság rendezése sem volt már zökkenőmentes, sokan kritizálták a vb költségeit: a bajnokság költségvetése 14 milliárd dollár volt (ebből 2 milliárdot állt a FIFA), ezzel a történelem eddigi legdrágább FIFA-világbajnoksága lett a brazil.

Zavargás Rióban a 2014-es vb-rendezés elleni tiltakozások idején Forrás: AFP/Tasso Marcelo

2013-ban országszerte zavargásokba torkolló tüntetéseken követelték a két sportesemény előkészületeinek leállítását. A tiltakozók bírálták a beruházások kapcsán elharapódzó korrupciót, sokan úgy vélték,

a stadionépítésekre költött milliárdoknak lenne jobb helye is,

fordíthatnák például a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység enyhítésére (a brazil népesség legszegényebb harmada a nemzeti vagyon 1,2 százalékát birtokolja, míg a leggazdagabb 10 százalék 49,3 százalékát).

Korrupciógyanús állami megrendelések

Úgy tűnik, a tiltakozóknak igazuk lesz: bár a 2014-es vb rendben lezajlott, a két éven belül tartott két nemzetközi sporteseménnyel Brazília túlvállalta magát.

Az augusztus 5-én kezdődő játékokig többek között meg kellene még építeni egy 14 kilométeres metróvonalat,

amire azonban a kivitelezők még nem kapták meg az 1 milliárd realos hitelt a nemzeti fejlesztési banktól.

A munkálatokat a korrupció is hátráltathatja: hat, az előkészületekkel megbízott cég ellen most nyomozás folyik, a gyanú szerint ugyanis megvesztegettek egyes döntéshozókat, hogy ők nyerhessék a jövedelmező állami tendereket.

A 2013-as dél-koreai evezős világbajnokság ezüstérmese meggyújtja az olimpiai fáklyát Athénban, amit majd Rio de Janeiróva visznek futva Forrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz

A gyanúba keveredett cégek között van három vállalat, amelyeket Rio kikötőinek rendbetételével bíztak meg, a lagúnákból ki kéne takarítaniuk a szemetet, és mintegy 500 ezer fával beültetni a partokat. A Bloombergnek nyilatkozott Mario Moscatelli biológus, a fatelepítéssel megbízott cég egyik alvállalkozója. Mint mondta, valószínűleg

a rá bízott munkálatok alig 10 százalékát tudja befejezni

augusztusig. A fásításnál is nagyobb probléma lehet, ha a lagúnák szemetesek maradnak (a Bloomberg helyszíni tudósítója szerint most ez a helyzet), itt tartanák ugyanis a vitorlásversenyeket.

Sztrájkol a tanárok többsége

A pénzhiány nem csak a kivitelező cégeket érinti, Rio állam ebben az évben már milliárdos tartozásokat halmozott fel, előrejelzések szerint a deficitjük az év végére 20 milliárd real is lehet. A kiadások miatt az állam vezetése a múlt héten kiadáscsökkentést jelentett be, azonban egyes kiadások már régóta akadoznak.

A tanárok és más iskolai alkalmazottak bére például március óta késik,

emiatt a közoktatásban dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkol jelenleg.

Hasonló gondokkal küszködnek a kórházak is: a források elmaradása miatt Rio önkormányzata kénytelen volt átvenni két állami fenntartású kórházat, de az orvosok attól tartanak, hogy ezzel is csak a bezárást sikerül elodázni.

Zika-vírus, szuperbaktériumok

A gazdasági nehézségek mellett a riói olimpia kapcsán súlyos egészségügyi kockázatok is felmerültek. Tavaly Brazíliában kezdett el terjedni a szúnyogok által terjesztett, a magzatoknál kóros kisfejűséget okozó Zika-vírus. Augusztusban Brazília egészségügyi minisztériuma is megerősítette, hogy Rio de Janeiróban és az ország keleti partján is járvány van.

A napokban Rio több strandján is úgynevezett szuperbaktériumokat mutattak ki. Szuperbaktériumok alatt olyan kórokozókat értünk, amelyek immúnissá váltak a legtöbb antibiotikumra. Ilyen baktériumok a természetben ritkán fordulnak elő, ez az első eset, hogy tengervízben mutatták ki a törzseiket. Általában kórházakban fejlődnek ki, ahol ellenállóak lesznek az antibiotikumokkal szemben. A Reutersnek nyilatkozó kutatók szerint a riói strandokra is kórházakból kerülhettek, megemlítik, hogy sok kórház a hulladékait nem kezeli megfelelően, a folyékony hulladékot gyakran egyszerűen ereszcsatornákba öntik, ahonnan az eső elvihette azokat a tengerig.

A Rióban talált szuperbaktériumok a Klebsiella pneumoniae carbapenemase (KPC) nevű baktériumtörzsbe tartoznak, tüdőgyulladást és bronchitist okozhatnak, a betegeknél nő a veszélye a tüdőtályog kialakulásának is. A baktériumok a legtöbb gyógyszerre alig reagálnak, emiatt más országokban már előfordult halálos megbetegedés is. A kórokozókat Rióban a Guanabara-öbölben is kimutatták, ahol augusztusban az olimpia vitorlásversenyeit tartanák.

Az olimpiára is komoly hatása lehet, hogy Rio állam a megszorítások részeként

32 százalékkal csökkentette a rendőrség költségvetését,

és visszatartotta a rendőrök fizetését. Korábban pedig arra készültek, hogy új felszerelést is kapnak a rendőrök az olimpia idejére, erre azonban, állítják rendőri vezetők, szinte biztosan nem lesz pénz.

Két elnök ellen is nyomoznak

Brazília, amikor megkapta az olimpiarendezés jogát, még a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága volt. 2006 és 2012 között a brazil GDP több mint kétszeresére nőtt, a növekedést a 2008–9-es világválság is csak megingatni tudta. 2012 után viszont sűrűsödni kezdtek a gondok: az államnak kevés pénze maradt beruházásokra, pedig korábban az állami befektetések nagy szerepet játszottak a bővülésben. Csökkent emellett a belső fogyasztás, és

a gazdasági bővülés ellenére súlyos probléma maradt a munkanélküliség.

Dilma Rousseff már csak papíron elnök Forrás: AFP/Wenderson Araujo

A brazil gazdasággal szemben politikai botrányok miatt is megingott a befektetők bizalma: jellemző adat, hogy

mind Luiz Inácio Lula da Silva volt, mind Dilma Rousseff jelenlegi elnök ellen korrupció miatt most is nyomoznak.

Rousseffet azzal vádolják, hogy érintett volt az úgynevezett Petrobras-botrányban. 2014-ben derült ki, hogy az állami olajvállalat (ahol Dilma Rousseff is elnöki tisztséget töltött be) tisztviselői kenőpénzeket fogadtak el azért, hogy pénzmosásban segítsenek bűnszervezeteknek. A jelenlegi brazil elnök tisztségét májusban hat hónapra felfüggesztette a brazil szenátus, és amennyiben beigazolódnak a vádak, leváltják tisztségéről.

Csőd szélén Rio állam

Brazília gazdasága 2012 óta csak zsugorodott, 2014-ről 2015-re 3,85 százalékkal csökkent a GDP. A brazil állam ráadásul igen el is adósodott, a tavalyi évet 8 százalékos deficittel zárták. „Ha ránézünk Brazília 2009-es pályázatára, az olimpiarendezés célja nyilvánvalóan az volt, hogy bemutassa az ország pezsgő demokráciáját és virágzó gazdaságát” – fogalmazott Jules Boykoff amerikai sporttörténész. „Hét év alatt megváltozhat minden.”

A Bloomberg szerint a problémák ellenére

katasztrófára azért nem kell számítani az olimpián,

hiszen a legtöbb projekt – stadionok, atlétikai pályák, medencék – elkészült. A legtöbb turistát az utazás nehézségét érzékelheti a legjobban, ha csak nem készül el mégis időben a metróvonal, illetve pár lepusztult környék, befejezetlen épület láttán lehet fogalma a rendezést megelőző káoszról.

Szeméthegyek a Guanabara-öbölben található Cunha-lagúnánál, tavaly márciusban. A lagúnák augusztusban olimpiai események helyszínei lesznek Forrás: AFP/CHRISTOPHE SIMON/Christophe Simon

Fontosabb kérdés viszont, milyen hatása lesz Brazília gazdaságára és a brazilok életére az olimpiának a versenyszámok lezárulása után. Az előkészületek vége felé haladva ugyanis Rio állam gyakorlatilag csődbe ment, a közelmúltban nem tudtak törleszteni a hitelezőknek. Rio helyzetén

tovább ront az olajárak zuhanása,

hiszen az olajkitermelés volt korábban az állam egyik fő bevételi forrása, és az, hogy a központi költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy kisegítse az államot.

Lemondják-e?

Egyelőre nem érkeztek arról szóló hírek, hogy Magyarországon az előkészületekkel kapcsolatos problémák vagy a járványkockázatok miatt sokan lemondták volna az olimpiai jegyfoglalásukat. Az Origo megkereste a 2016-os Riói Nyári Olimpia kizárólagos jegyértékesítőjét, a Tensi Holiday utazási irodát, azt kérdeztük tőlük, visszavonták-e magyarok a közelmúltban a foglalásukat, illetve, hogy mit javasolnának a Rióba készülő magyar turistáknak. Az iroda válaszait, ha megérkeznek, itt közöljük.