Pánikhangulat a piacokon, esik Budapest is

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én

Hétéves mélypontra esett hétfőn a prágai tőzsde irányadó indexe, ami így a legrosszabb teljesítményt nyújtotta a közép-európai börzék közül, ahogy a népszavazás közeledtével egyre erősödnek az aggodalmak Nagy-Britannia európai uniós tagságának esetleges megszűnése miatt. Ázsiában is estek az indexek, négyhavi mélyponton voltak hétfőn. A BUX is kéthavi mélyponton áll, és brit tudósok is tollat ragadtak. 

A prágai PX-index napi mélypontján 818,51 ponton, 2,57 százalékos mínuszban állt, messze meghaladva a frankfurti és a párizsi tőzsdemutató 1,3-1,4 százalékos esését. Leginkább a pénzügyi és energetikai részvények, amelyek nagyobb súllyal rendelkeznek a PX-indexben, mint más közép-európai tőzsdéken, rántották le a prágai mutatót.

Mélységekben az indexek

Varsóban a húsz legnagyobb vállalat árfolyam-alakulását tükröző index, a WIG 1,44 százalékkal, 1756,42 pontra,

négyhavi mélypontjára esett.

A budapesti tőzsde irányadó indexe, a BUX 2,08 százalékkal 25 968,77 pontra, kéthavi mélypontra süllyedt.

A BUX is kéthavi mélyponton áll Fotó: Szabó Gábor - Origo

A részvénypiac forgalma fél háromig 5,9 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek a pénteki záráshoz képest.

• A Mol 370 forinttal, 2,25 százalékkal, 16 060 forintra csökkent, 937,4 millió forintos forgalomban.
• Az OTP-részvények ára 190 forinttal, 2,83 százalékkal, 6520 forintra esett, forgalmuk 2,6 milliárd forintot tett ki.
• A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,45 százalékkal, 440 forintra gyengült, forgalma 187,4 millió forint volt.
• A Richter-papírok árfolyama 84 forinttal, 1,55 százalékkal, 5336 forintra csökkent, a részvények forgalma 2,1 milliárd forintot ért el.

Az energetikai cégekre nyomást gyakorolt az olaj világpiaci árának csökkenése, ami szélesítette a leglikvidebb régiós devizák veszteségeit pénteken a hazai piacok zárása után. A forint 0,4 százalékot, a zloty pedig 0,6 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest a pénteki zárás óta.

Reszketnek a tőzsdék a brexit miatt

Lengyel elemzők szerint rövid távon a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy

a június 23-ra kiírt népszavazáson a britek többsége az uniós kilépés mellett, vagyis a brexit mellett dönt.

Lefelé nyomják a régió részvényárfolyamait azok a várakozások is, amelyek szerint a Morgan Stanley Capital International, a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója kedden úgy dönt, hogy beveszi a feltörekvő piacok teljesítményét tükröző indexébe a kínai belső piacon forgó, A osztályú részvényeket. Egy ilyen lépés következményeként számos befektetési alap növelné a kínai részvények arányát más feltörekvő gazdaságok rovására.

Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) szerdán befejeződő kamatdöntő ülését is kiemelt figyelem kíséri, mivel a kamatemelést sürgető megnyilatkozások kedvezőtlenül érinthetik a feltörekvő gazdaságok devizáit.

Egy budapesti kötvénypiaci bróker a Reutersnek elmondta, hogy várakozásaik szerint a Fed most nem emel kamatot. Az euróövezeti periferiális országok és Lengyelország államkötvényeinek hozama kissé emelkedett a brexit miatti félelmek és az Orlandóban elkövetett terrormerénylet következményeként.

Ázsia is esik

Négyhavi mélypontra süllyedtek az ázsiai tőzsdeindexek, a jen dollárhoz viszonyított árfolyama pedig másfél éves csúcsra erősödött hétfőn annak nyomán, hogy a befektetők a biztonságosabb eszközök felé fordultak a kulcsfontosságú jegybanki döntések és a közelgő brit népszavazás előtt.

A héten négy fontos jegybank is ülésezik

A sort az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve nyitja meg, amelynek kamatdöntését szerdán ismertetik. Csütörtökön a japán, a svájci, majd a brit központi bank ülésezik. Az elemzők túlnyomó

többsége arra számít, hogy elővigyázatosságból egyik jegybank sem változat monetáris politikáján

a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazás előtt.

A New York-i tőzsde után hétfőn az ázsiai tőzsdéket is mélybe küldte a brit uniós tagságot elutasítók táborának erős fölényét jelző felmérés. A The Independent brit hírportál megbízásából az ORB közvélemény-kutató által elvégzett, péntek este ismertetett országos felmérés azt mutatta, hogy

tíz százalékpontos többségbe kerültek a kilépés hívei.

Eszerint 55 százaléknyian szavaznának a brexitre – vagyis arra, hogy Nagy-Britannia távozzon az Európai Unióból –, a bennmaradásra a válaszadók 45 százalék adná voksát. A brexit miatti aggodalmak leginkább a japán tőzsdét érintették.

Tudósok az uniós maradás mellett

Az Európai Unióban való bennmaradásért szállt síkra hétvégi nyílt levelében 13 Nobel-díjas brit tudós, akik arra hívták fel a közvélemény figyelmét, hogy

számos kockázattal jár a szigetország kilépése az Európai Unióból.

A mások mellett Peter Higgs fizikus, aki megjósolta a szubatomi részecske, a Higgs-bozon létezését, Paul Nurse genetikus, Martin Evans őssejtkutató és Andre Geim grafénkutató által aláírt levélben a tudósok arra figyelmeztettek, hogy a kilépéssel veszélybe kerül a Nagy-Britanniában folyó tudományos kutatások pénzügyi támogatása.

Menni vagy maradni? Forrás: AFP//Justin Tallis

„Az EU-s kutatási támogatások elvesztésének távlata kulcsfontosságú kockázat a brit tudományos élet számára. Az Európai Unióban Nagy-Britannia a világ legnagyobb tudományos kutatóházának vezetésében vesz részt” – írták a The Daily Telegraph brit napilapban közzétett levelükben.

Felhívásukat az után fogalmazták meg, hogy Stephen Hawking professzor a minap arra figyelmeztetett, hogy az EU-ból való kilépés katasztrófát jelent a brit tudományos élet számára.