Asztalra csaptak az önkéntes kasszák

A héten kihirdetett új cafeteria-rendszer szerint már nem adhatók béren kívüli juttatási elemként 2017-től az öngondoskodás segítő pénztári szolgáltatások alapjait képező munkáltatói befizetések. Ezzel a döntéssel az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége, és egy friss kutatás szerint az önkéntes pénztártagok sem értenek egyet.

Az ÖPOSZ konzultációt kezdeményez a kormánnyal és javasolja, hogy az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adó-jóváírásának mértéke 2017- től a jelenleginél magasabb limit mellett legalább 10 százalékponttal emelkedjen.

Milliók jövőjéről van szó

Az ÖPOSZ fontosnak tartja, hogy a munkáltatóknak tovább is legyen lehetőségük dolgozóik egészség- és nyugdíjcélú megtakarításainak kedvezményes támogatására.

A több mint ezermilliárd forintos vagyont kezelő, körülbelül

kétmillió pénztártagot

tömörítő önkéntes kasszákat képviselő szervezet abban bízik, hogy javaslataik meghallgatásra találnak, és az előtakarékosság továbbra is kiemelten támogatott cél marad.

Az ÖPOSZ azt szeretné, ha az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adó-jóváírásának mértéke 2017- től a jelenleginél magasabb limit mellett legalább 10 százalékponttal emelkedne Fotó: Origo

2017-től már csak magasabb (49,98 százalékos) adóteher mellett lesznek nyújthatóak az öngondoskodást segítő, pénztári szolgáltatások alapjait képező munkáltatói befizetések.

A pénztártagok egyértelműen elutasítják az öngondoskodás munkáltatói terheinek emelését, így mi is ezt tesszük”

– jelentette ki Dr. Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke.

Pozitívum, hogy az új adócsomagban bár a munkáltatói adóteher emelkedik, de a korábbi pénztári támogatási limiteket jövőre nem kell figyelembe vennie a cégeknek, így bizonyos mértékben nagyobb mozgásteret kaptak a munkáltatók – mondta az elnök.

10 tény a pénztárakról

1. A pénztárak az MNB hivatalos tájékoztatása alapján is az egyik legalacsonyabb költségszinttel működő megtakarítási formát jelentik (0,78% átlagos költségszint) ma a megtakarítási piacon, így az ügyfelek számára rendkívül kedvező megoldást jelentenek.

2. A két évtizedes múltra visszatekintő, saját tagjaik tulajdonában álló önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak összesen több mint kétmillió tagja van.

3. A kasszák több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek

4. A pénztárakba történő befizetések nagysága meghaladja az évi 150 milliárd forintot.

5. Az önkéntes pénztárak működése egyszerű, érthető, emellett rugalmas és olcsó.

6. A pénztári rendszeren belül az önkéntes nyugdíjpénztárakban több, mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van.

7. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai a megtakarítás során több portfólió közül választhatnak, így egyéni élethelyzetüknek, koruknak, céljaiknak megfelelő kockázatviselési lehetőségek között dönthetnek egyszerűen, komoly szakértelem nélkül is.

8. A pénztárak rendre remekül teljesítenek, magas hozamokat biztosítanak alacsony költség mellett.

9. Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymillió főt, ám a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió embert napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik.

10. A magyar egészségügyi rendszer finanszírozása 35 % feletti arányban magánforrásokra támaszkodik, ez Európában kiugróan magas arány. Az egyetlen jelenleg értelmezhető méretű, egészségügyi öngondoskodásra alkalmas intézményi finanszírozó az egészségpénztár.

A cafeteria-változás jövőre olyan rendkívüli fontosságú elemeket terhel magasabb adóval a munkáltatói gondoskodás köréből, mint az egészség és a nyugdíjcél. Miközben a tagok a megtakarításaik első három legfontosabb céljaként éppen ezekre, nyugdíjra, egészségre, valamint a gyerekek jövőjére történő befizetéseket jelölték meg – mondta Kravalik Gábor.

A megkérdezettek a nyaralást kevésbé tartják fontosnak, mint a előtakarékosságot Forrás: ÖPOSZ

A cafeteria-rendszerben a következő évtől prioritást élvező

nyaralási költségek az utolsó helyek egyikén végzett

az ÖPOSZ felmérésében.

A 2017-től életbe lépő béren kívüli juttatásból 100 ezer forintot készpénzben adómentesen adhat a munkáltató,

a többit Szép-kártyára utalhatja.

Az ÖPOSZ felméréséből kiderül, hogy a munkáltatók szerepe az öngondoskodás terén jelentős: a önkéntes pénztárak tagjainak közel 30 százaléka kizárólag munkáltatói támogatás mellett gondoskodik jövőjéről mind nyugdíj, mind egészségpénztárakban.

Ha munkáltatója nem fizetne be az ön számlájára, ön hajlandó lenne az adózott jövedelméből megtakarítani nyugdíj és/vagy egészségpénztárba, hogy pótolja a kiesett munkáltatói befizetéseket? Forrás: ÖPOSZ

Minden harmadik munkavállaló tervezi, hogy részben kipótolja majd a cafeteria-rendszeren keresztül eddig érkező korábbi munkáltatói támogatást, de csak

minden nyolcadik válaszadó mondta, hogy a teljes munkáltatói összeget befizetné egyéni számlájára,

ha arra az új szabályozás miatt már nem számíthatna.

A munkáltatói adóteher növekedése így százezreket érinthet hátrányosan - közölte az ÖPOSZ. Az ÖPOSZ szerint az egyéni öngondoskodás folyamatos motiválásával, valamint az egészségügyi kiadások és nyugdíj-előtakarékosság munkáltatói támogatásának a cafeteria-rendszeren kívüli ösztönzése révén több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés.