Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) 2012-től 2016. április végéig ingatlanvásárlásra 90,1 milliárd forintot költött,
amivel eddig összesen 200 milliárd forint jelzáloghitel-tartozásból fakadó hitelintézeti követelés megfizetése alól mentesültek a hiteladósok – válaszolta az Origónak a NET. 2015 végéig összesen 82,7 milliárd forintot fordítottak ingatlanvásárlásra, míg az idei évben 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A kormány az Otthonvédelmi Akciótervvel próbált, próbál gondoskodni a bajba jutott, hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról. Ennek a programnak a keretében hozták létre 2011 végén a Nemzeti Eszközkezelőt, hogy az egy olyan programot működtessen, amellyel – a NET honlapja szerint – „a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes”.
Az eszközkezelő megveszi az adósok ingatlanját az államnak, de egyben biztosítja a bérlés lehetőségét is.
A NET programjába bekerült ingatlanoknál a cég összegzése szerint
minden egyes költségvetési forinttal 2,2 forint hitelintézeti követelést váltottak ki.
Az eszközkezelő átlagosan 3,8 millió forintot költött ingatlanonként, az ingatlanok hitelfelvételkori forgalmi értéke átlagosan 8,5 millió forint volt – ugyanannyi, mint az egy hiteladósnak átlagosan elengedett hiteltartozás mértéke.
A NET a program indulása óta 2016. április 30-ig összesen több mint 34 000 ingatlanfelajánlást fogadott be, ebből a törvényi előírásoknak megfelelő szándéknyilatkozatok alapján mintegy 23 400 ingatlannál a megvásárlás pénzügyi rendezése is megtörtént, azaz
a 34 ezer felajánlott ingatlanból eddig valamivel több mint 23 ezret tudtak megvenni.
Az eszközkezelő közlése szerint 3 ezer kérelmet kellett elutasítaniuk, „mert nem feleltek meg a törvényi előírásoknak”. A jogosultsági feltételekről bővebben itt tájékozódhat.
A legtöbb ingatlant Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2474 darab) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2336 darab) vette meg az eszközkezelő. A fővárost és Pest megyét nem nézve elmondható, hogy ahogy kelet felé haladunk megyénként, egyre több a NET által megvásárolt ingatlan.
Mint arról az Origo márciusban beszámolt,
bajban vannak a nem fizető hitelesek:
A nem teljesítő lakossági jelzáloghitel-szerződések 82 százalékánál magasabb a jelenlegi teljes tartozás összege a kezdeti hitelösszeghez képest, derült ki egy márciusi jegybanki háttértanulmányból. A nem teljesítő hiteleknél a fennálló teljes tartozás mediánja (a sorba rendezett adatoknál a középső érték) mintegy 6,2 millió forint, míg az átlagos teljes tartozás 9 millió forint volt.
A tanulmányból az is kiderül, hogy az átlagos teljes tartozásból 7,9 millió forintot (medián 5,5 millió forint) a tőketartozás összege, míg 1,1 millió forintot a lejárt kamattartozás tett ki.
A nem teljesítő adósok 84 százaléka 15 millió forintnál kisebb tartozással rendelkezett,
azonban az e tartozásösszeg feletti szerződések – mintegy 23 ezer – adják a fennálló állomány közel felét.
Nem csak azok számára biztosítja a lakhatást az eszközkezelő programja, akikkel már bérleti szerződést kötöttek, hanem a folyamatban lévő kérelmek benyújtóinak is, mivel a végrehajtási eljárás már a szándéknyilatkozatok befogadásától kezdve szünetel – ezzel a NET szerint összesen 140 ezer ember lakhatását biztosították.
A NET az adásvételi szerződéssel egy időben határozatlan idejű szerződést köt a korábbi tulajdonossal, így ő és családja továbbra is a lakásban maradhat bérlőként. A bérleti jog örökölhető és az ingatlan visszavásárlására is lehetőség van az adásvételt követő hat éven belül. A bérlők egyébként
átlagosan 10 313 forintot fizetnek bérleti díjként.
A törvényi szabályozás értelmében a NET-nek valamennyi olyan bérlőjével fel kell bontania a határozatlan idejű szerződést, aki hathavi bérleti díj, vagy – társasházi lakás esetén a bérleti szerződés aláírásától kezdve – ennek megfelelő mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, válaszolta az Origónak a NET, amely szerint a cég ilyen esetekben az érintett bérlőknek mindig felajánlja egy határozott idejű bérleti szerződés (hbsz) megkötésének a lehetőségét. Jelenleg
a körülbelül 23 ezer bérlő közül 470 bérleti szerződése határozott idejű.
A hbsz-program egy határozott időre szóló, mentorszolgáltatással egybekötött adósságrendezési lehetőség. A NET közlése szerint ez alatt az idő alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat szakképzett mentorai segítségével a családok a felhalmozott tartozásuk ledolgozására, fizetési képességük helyreállítására és ezáltal lakhatásuk hosszú távú megőrzésére kapnak esélyt. Tartozásuk rendezése esetén a szerződéskötéskor meghatározott idő elteltével a határozott időre szóló szerződésük ismét határozatlan idejűvé alakul át.
