Már a téli mínuszok alatt is terem a magyar alma

alma import, animGIF
alma import
Vágólapra másolva!
Rendkívül olcsó a magyar alma. A gazdák nagyon nem örülnek ennek, mert a tavalyi rossz termés miatt épp arra számítottak, hogy a raktárakban tárolt gyümölcsöt most tavasszal jobb áron értékesíthetik. Idő közben – úgy tűnik – a magyar almák osztódtak. Termelők szerint viszont inkább az történhetett, hogy a magyarként most piacra került gyümölcs nagy része külföldről jött. Ezt még a NAV csodarendszere sem látta.
Vágólapra másolva!

Csalódottak a magyar almatermesztő gazdák, mert nem tudják jó áron eladni a tavalyi termést. Ennek fő oka, hogy a lengyel alma nagyon olcsón jön most az országba, de idén még az is megtörtént, hogy a magyar almák a raktárakban osztódni kezdtek. Egy szervezet szerint ugyanis hiába volt csak 150 ezer tonna raktározásra alkalmas magyar alma a tavalyi szüret után, most 350 ezer tonna van eltéve. Ez hatalmas mennyiség, hiszen

egy átlagos magyar 9 kiló almát sem eszik meg egy évben.

Nagyon rossz almatermés volt tavaly Forrás: hemis.fr/Renault Philippe

Két év alatt se ennénk meg ennyi almát

A raktárakban talált plusz elegendő lehetne a teljes ország almafogyasztásának a fedezésére közel két és fél évig. Az is igaz persze hogy van ipari felhasználásis, ráadásul sokkal több alma jut erre a sorsra, mint amennyit közvetlenül a háztartások használnak fel.

Az almatermelők között is van, aki túlzásnak tartja ezeket a számokat. Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke meg is erősítette azt, hogy véletlenszerűen megkérdezett termelők 11 ezer tonna szerződés nélkül tárolt almáról adtak számot. Szerinte az iskolagyümölcs-programban is lehet lengyel alma.

Szinte biztos, hogy rengeteg magyar almaként eladott importgyümölcs van a piacon.

Legalábbis ezt állították az Origo által megkérdezett termelők.

Jön az alma Forrás: MTI/Balázs Attila

Ezek úgy juthattak be az országba, hogy már működik a NAV ekáer (az adóhatóság elektronikus közúti árukövető) rendszere, ami arra hivatott, hogy az adóhatóság tudjon a hazai utakon zajló árumozgásokról.

Csizmadia György, a FruitVeb Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke szerint 50-60 ezer tonnát raktározhatnak be a gazdák évente almából. Ezek a gyümölcsök kerülnek tavasszal piacra. Nem is nehéz belátni, hogy a szokásos mennyiségnél jóval több lehet most a magyar raktárakban. Hiszen a rossz termés után arra számíthatnánk, hogy felfelé mennek az almaárak. Ehelyett azonban padlót fogtak.

Kevés, de mégis túl sok

Az átlagosnak nevezhető 900 ezer tonnás terméshez képest 2015-ben 450 ezer tonnát szüreteltek. Ebből legfeljebb 150 ezer tonna lehetett alkalmas tárolásra is a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szerint.

Az alacsony termésátlag miatt úgy okoskodtak a gazdák ősszel, hogy érdemes eltenni az almát, és majd csak idén tavasszal értékesíteni, amikor már mindenképp a 2015-ös termésre szorul a piac. Ezt diktálnák a piaci szabályok, hogy a gazdák tavasszal ne csalódjanak. Az elmúlt években sorra 225-250 forint között mozgott az alma átlagára. És akkor még jobb termések is voltak.

Olcsó almát tessék

Mégsem lett drágább az alma, sőt most 100 forint körül van az ár. Ha mi nem eszünk lényegesen kevesebb almát, akkor ez csak úgy lehetséges, hogy mégiscsak nagyon sok alma lett tavaszra. Ha pedig nem itthon termett, akkor valaki behozta.

Legfőképpen az olcsó lengyel almák jönnek.

Rácz Imre szerint ezeken nagy állami támogatás van, ezért is tud olcsóbb lenni a magyarnál. Csizmadia György szerint ezeket akár számla nélkül is értékesítik a kereskedők, így az egyszerű áfacsalás miatt is rosszul járnak a gazdák.

Forrás: MTI/Balázs Attila

Csizmadia György szerint bár az ekáer sok esetben javított a helyzeten, a kiskapuk miatt piacra kerülhetnek importgyümölcsök.

A értékesítési lánc első két szereplője közül az egyiknek be kell jelentenie minden árumozgást az adóhatósághoz az ekáerben. Ennek hiányában egy helyszíni ellenőrzéskor nagy büntetést kaphatnak a cégek. De egy kereskedő, aki második szereplőnek számít, és a piacra viszi az árut, már nyugodtan szállíthatja bejelentés nélkül – akár többször is. De az is lehetőséget ad a visszaélésre, hogy a 3,5 tonna alatti járművekre sem vonatkozik a bejelentési kötelezettség.

Lengyelországból Romániába

A jelenlegi rendszerben az almát behozhatják Lengyelországból egy kamionban, és papíron Romániát jelölhetik meg célállomásként. Ha a kamion megáll egy hazai raktárnál, ahol lepakolja az árut néhány tonna magyar mellé, akkor ezt egy kereskedő, akár magyarnak címkézve, elhordhatja a piacra, és eladhatja.

Mivel az ekáerbe csak az értékesítő és az első vevő közötti árumozgásokat kell bejelenteni,

az almák ellenőrzés nélkül kerülhetnek a piacokra.

Az orosz embargó is betesz a magyar almának Forrás: MTI/Balázs Attila

Sokan kihasználják az ekáer szabályozásában rejlő kiskapukat. És persze a 27 százalékos áfa nagy csábítást jelent a csalóknak.

A gyümölcstermesztők sem tudnak igazán jó megoldást.

Szerintük jó lenne, ha mindenkire egyformán vonatkoznának a szabályok, és nem lennének hasonló kiskapuk. A gyakoribb ellenőrzés azonban nem megoldás, mert az hátrányosan érintené a gazdákat is.

Suller György Attila, a NAV vám- és jövedéki szóvivője szerint ugyanakkor az adóhatóság nem jogalkotó. A végrehajtókon szerinte nem lehet számon kérni a szabályozás hiányosságait. Ők a gyanús árumozgásokat próbálják kiszűrni, és már ebből is vannak lefoglalások.

Az almatermelőknél most a tűzoltás folyik. A nagyáruházakkal és a vezetőkkel is tárgyalnak, hogy gyorsan piacot találjanak a magyar almának. A fenti probléma most a legszembetűnőbb, hiszen az orosz embargó miatt egyébként is érzékenyebb ez a szektor. És különösen feltűnő lett a külföldi gyümölcs átcímkézése a rossz termés után is egyre olcsóbb alma esetében, de valószínűleg több mezőgazdasági terméknél is hasonló folyamatok játszódhatnak le évről évre.