Túl nagy hatalmat kaptak a magyar jegybankárok

magyar nemzeti bank

„Kompromisszumokra kész vagyok, de az alapkérdésekből nem engedek" – hangsúlyozta Nyikos László, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja. A korábban az Állami Számvevőszék alelnöki tisztjét is betöltő, a testületbe a Jobbik képviselőjeként választott szakembert az Origo az MNB ingatlangazdálkodásáról készült jelentésről kérdezte, amelynek előterjesztője volt.

Miként arról az Origo beszámolt, a jelentést a testület első olvasatban tárgyalta pénteken, majd átdolgozásra visszaadta az előterjesztőnek. A javaslathoz kapcsolódóan az ülés után adott nyilatkozatában Papcsák Ferenc elnök azt közölte, hogy az elkészült anyag fókusza részben szűkebb volt annál, ami a vizsgálat célját és tárgyát kijelölő határozatban szerepelt: hiányoztak a gazdaságossági számítások, valamint a nemzetközi és történeti kitekintés. Részben több volt annál: a jegybanktörvény módosítására vonatkozó javaslatot is tartalmazott, amelyet egyszer már elvetett a testület, amely egyébként a törvény módosítására nem is jogosult.

Közpénzt törvényi felhatalmazással lehet költeni

Nyikos László a témához kapcsolódóan az Origónak elmondta, hogy el tudja fogadni egyes kérdések újragondolását, a felügyelőbizottságnak a javaslat átdolgozására vonatkozó határozatát ő is megszavazta. Kompromisszumra kész, de csak egy határig.

A szakember kiemelte, hogy a jegybanki törvény szerint a felügyelőbizottság az MNB tulajdonosi ellenőrzési szerve, a tulajdonosi ellenőrzés fogalmát azonban a törvényalkotó nem határozta meg.

A közpénzek kezelésének vannak nemzetközi sztenderdjei,

amelyeket az Állami Számvevőszék is ismer. Ezeket vette alapul, amikor nemcsak szabályszerűségi, hanem észszerűségi (gazdaságossági, hatékonysági) szempontból is ellenőrzött.

Axióma, hogy közpénzt csak arra lehet költeni, amire van törvényi felhatalmazás. Egy magánvállalkozó mindazt megteheti, amit jogszabály nem tilt. Egy közintézmény viszont csak arra költhet, amire törvény felhatalmazta. Az alapítványi támogatásra vonatkozóan például a jegybanktörvény csak a bírságból befolyó összegek elköltésére vonatkozó szabályokról rendelkezik, ez azonban töredéke a tényleges támogatásoknak, amelyekről az igazgatóság döntött.

Elképesztően széles hatáskört kapott a menedzsment

A magyar jegybank menedzsmentje Nyikos László szerint elképesztően széles hatáskört kapott a rendelkezésére álló források felhasználásában.

Olyan mértékűt, amelyre nincs példa.

Ausztriában az igazgatóság fölött főtanács és közgyűlés áll. Németországban törvény mondja ki, hogy a jegybanki nyereség 20 százalékát tartalékba kell helyezni, a többit be kell fizetni a szövetségi kasszába. A Bank of England a pénzügyi kormányzat erős kontrollja mellett működik.

Nálunk a jegybank igazgatósága tíz- és százmilliárdok sorsáról dönt, végrehajtatja a döntéseit, majd saját éves pénzügyi beszámolóját is maga fogadja el. Ez abszurdum Nyikos László szerint.

A hatalmat ellenőrizni kell

Ezért kellett a vizsgálati jelentésben felhívni a figyelmet arra, hogy hibás a hatályos jegybanki törvény. Ez ugyanis a probléma gyökere. Másrészt sokkal többről van szó, mint egy jogi ügyről:

a korlátlan gazdasági hatalmat ellenőrizni morális kötelezettség.

Erre azonban a jelenlegi jogi keretek nem biztosítanak megfelelő keretet – szögezte le.

Nyikos László azzal nem vitatkozik, hogy a felügyelőbizottság jogköre a törvényalkotási folyamatra, jogszabályra vonatkozó javaslattételre nem terjed ki. Nyomatékosan hangsúlyozta azonban, hogy

a közpénzek ellenőrzése egy szakma. Ennek szabályait nem lehet figyelmen kívül hagyni.

„Egy mélyreható vizsgálat során nem elég feltárni a hiányosságokat, javaslatot is kell tenni azok kiküszöbölésére. Nem elég pusztán megállapítani a hibát, meg kell adni azt is, hogy miként lehet megelőzni az újabb hasonló esetek előfordulását. Nem elég utólag megállapítani, hogy a gyerek beleesett a kútba. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy ne eshessen bele" - mondta.

Ez szakmai nyelven előzetes ellenőrzést jelent, amit be kellene építeni a törvényi szabályozásba. Az MNB igazgatóságának például véleményeztetnie kellene a részvényessel vagy a felügyelőbizottsággal a nyereség felhasználására vonatkozó szándékát, mielőtt elkölti a forint gyengüléséből származó extra bevételeket. Ez jelen esetben a szabályozás változtatása. Erre vonatkozó véleményét a későbbiekben is fenn kívánja tartani.

Megvizsgálják a gazdaságossági kérdéseket

A gazdaságossági kérdésekkel kapcsolatos hiányosságokra vonatkozóan Nyikos László jelezte, hogy ezekre vonatkozó további részletekkel kiegészíti majd előterjesztését. Ebben a témában egyelőre annyit közölt, hogy például a tiszaroffi kastély, aminek az ára nem volt magas, üzemeltetése piaci alapon nem, csak erőteljes jegybanki finanszírozással látszik lehetségesnek.

Szállodakapacitásának kihasználtsága alacsony, jóval alatta van a három-négy csillagos szállodák 60 százalék körüli kihasználtságának. 2014-ben az egy vendégszobára jutó napi költség 88 ezer forint volt, ami – szobánként két-három vendéggel számolva is – rendkívül magasnak mondható. Az alapítványi tulajdonba adott ingatlanoknál pedig a várható átalakítási, építési költségek meghaladhatják a vételárakat.