Trükkös fogyasztói visszaélések

Fogyasztó Barát, Ha ön drágább kiszállítást választott

Feljelentéssel, a webáruház nyilvános lehúzásával fenyegetik, leggyakrabban jogtalanul a fogyasztóvédelmi jogaikat félreértelmező vevők. Azok vannak többen, akik nem ismerik a jogaikat, a trükkös kisebbség viszont sok fejtörést okozhat a vállalkozóknak. A legnagyobb félreértéseket az elállási jog generálja a vásárlók fejében. Március 15. a fogyasztóvédelmi világnap, ez alkalomból járjuk körül a témát.

Használja, majd visszaküldi

A vásárló egy 300 ezer forintos kajakot vett, pénteken átvette, hétfőn elállt a vásárlástól. Az eladónak azt írta e-mailben, hogy egy órán keresztül használta, de kényelmetlen volt a kajak, ezért visszaküldi. Ebben az esetben egyértelmű a használat, emellett megkarcolta egy vízben úszó farönk a kajakot, ami értékcsökkenést eredményezett, és a fogyasztót terheli a felelősség – hívja fel a figyelmet dr. Juhász Botond ügyvezető, a Fogyasztó Barát webáruház közösség megálmodója, aki mellesleg jogász is.

A Fogyasztó Barát

A Fogyasztó Barát egy rajzos-szöveges, képregényre emlékeztető fogyasztói tájékoztató. A Fogyasztó Barát webáruház közösség pedig egy, a közösségi médiában létező webáruházcsoport, amelynek tagjai kiemelt figyelmet fordítanak a vásárlóik hiteles tájékoztatására, és azzal is próbálják erősíteni a tisztességes online kereskedelmi gyakorlatot, hogy a rajzos tájékoztató mellett a közösséggel együttműködő ügyvédi irodák által ellenőrzött és folyamatosan naprakészen tartott általános szerződési feltételeket használják.

A fenti példa jól mutatja, hogy az elállási időtartam nem egyenlő a termék ingyenes használatával. Ugyan az átvételt követő 14 napon belül elállhat a vásárlástól, és visszakérheti a teljes vételárat a vásárló, de ő felel az értékcsökkenésért, ami a termékben a használat miatt keletkezett. Ebben az esetben a fogyasztó a megfizetett vételár bizonyos százalékát elveszíti a használat miatt.

A Fogyasztó Barát az értékcsökkenést magyarázza Forrás: Fogyasztó Barát

Az elállási jog azt a célt szolgálja, hogy az árut megnézhesse és kipróbálhassa a vásárló, mint ahogy erre az offline üzletekben is megteremtik a lehetőséget. Egy ruhadarab vásárlását tekintve például felpróbálhatja a terméket a vevő, de nem hordhatja. Az áru használatból adódó értékcsökkenéséért a vásárló a felelős.

Cég nem fogyasztó

Egy használt babaholmikat értékesítő webshopnak visszaküldik elállási időn belül a ruhát, mert az nem passzol a babára. Ezzel így nem is lenne probléma, de az apuka cégére kértek számlát, tehát a vásárló nem természetes személy.

A polgári törvénykönyv alapján csak a természetes személyek minősülnek fogyasztóknak, a cégek nem.

Nem vonatkozik mindenre az elállási jog

Vannak olyan termékek és szolgáltatások, amelyek esetén nem illeti meg a fogyasztókat az elállási jog, vagy elveszítik azt a termék kibontásával.

• Egészségvédelmi vagy higiéniai okokból felbontás után nem küldhetők vissza bizonyos zárt csomagolású termékek (például fogkefe, alsónemű, pelenka).
• Romlandó, vagy minőségét rövid ideig megőrző termékeknél sincs 14 napos elállási jog (például romlandó élelmiszerek).
• Zárt csomagolású hang-, képfelvétel és számítógépes szoftver vásárlásánál sincs elállási jog, hiszen így lemásolhatná, majd visszaküldhetné a terméket a vevő.
• Személyre szabott, egyedi termékeknél sincs elállási jog (például gravírozás, fotónyomtatás).

Lemaradt egy nulla

„Velem előfordult, hogy elírtam egy termék árát. Nem vettem észre, hogy a 80 ezer forintos termékre az ára tizedét írtam. A vevő persze igen, és meg is rendelte. A megrendelés elolvasása után visszaigazolás helyett értesítettem, hogy nem jó az ár, elírás történt, nem tudom ennyiét odaadni neki. A vevő ezt nem fogadta el, és elment a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) panaszt tenni. Majd kaptam egy levelet az NFH-tól tele kérdésekkel, hogy hány termék ára volt rossz, mennyi ideig, hány vevő rendelte meg stb. Persze addigra már én is egyeztettem az NHF-fel, és megnyugtattak, hogy hivatkozhatok elírásra" – osztotta meg az Üzletrésszel egy webáruház tulajdonosa.

A szerződés nem akkor jön létre, amikor a vásárló rákattint a webáruházban a megrendelés gombra, hanem amikor az áruház visszaigazolja a vevő megrendelését. A webshopban a termék megjelenítése jogi értelemben még csak felhívás ajánlattételre.

Mit tehet a webáruház tulajdonosa?

„Tapasztalatom szerint a webáruházak inkább engednek a vevők követeléseinek, még akkor is, amikor egyébként a vásárlónak nincs igaza. Ezt azért teszik, mert egy – például közösségi vagy ár-összehasonlító oldalon megjelenített – negatív vélemény összességében több kárt okoz a vállalkozásnak, mint az a veszteség, amit azzal szenved el, hogy nem érvényesíti a vásárlóval szemben a jogait" – mondta dr. Juhász Botond, a Fogyasztó Barát webáruház közösség szervezője.

Ha ön drágább kiszállítást választott Forrás: Fogyasztó Barát

A szakértő szerint a vásárló és eladó közötti konfliktus leghatékonyabb megoldása mindig a megegyezés. Ha kölcsönösen engednek az álláspontjukból, és megegyezéssel rövidre zárják a vitát, az időt, energiát és pénzt spórol mindkét félnek.

Ha nem jutnak dűlőre, akkor a második legjobb megoldás a bírósági utat megelőző békéltető testületi eljárás

(a vállalkozások itt együttműködni kötelesek), hiszen végső soron ennek is egy egyezség lehet a vége. Ha ez sem sikerül, akkor marad a költséges és időigényes pereskedés. Itt érdemes szem előtt tartani, hogy ha a fogyasztónak a bíróság nem ad igazat, akkor neki kell állnia az eljárás költségeit.

Amiről gyakran megfeledkeznek a vásárlók

1. Elállás esetén a fogyasztónak visszajár a vételár és az eredeti kiszállítás díja, de a termék visszaküldésének költségét ő viseli.
2. A teljes kiszállítási díj csak akkor jár vissza a vásárlónak elállás esetén, ha a szokásos fuvarozási módot választotta. Csak az alap szállítási díj jár neki vissza akkor is, ha például a költségesebb gyorsfutárt választotta.
3. Egyértelműen kell jelezni az elállási szándékot, ha a vásárló nem veszi át a csomagot, vagy mindenféle jelzés nélkül visszaküldi a terméket, az pusztán ráutaló magatartás, és nem jogszerűen gyakorolt elállási jog, így továbbra is fennáll a szerződés. Fontos, hogy a vásárlónak kell bizonyítania, hogy az elállási nyilatkozatot megtette.

A fentieket szem előtt tartva érdemes minden webáruháznak a lehető legérthetőbben tájékoztatnia a vásárlókat a jogaikról és a kötelezettségeikről. A legtöbb esetben már ez is elegendő ahhoz, hogy ritkábban alakuljanak ki vitás helyzetek, vagy olyat követeljen a fogyasztó, amire nem jogosult.