Az Egyesült Államokban, Németországban, Izraelben vagy Szingapúrban hatékony ökoszisztéma ontja magából azokat a startupokat, amelyek aztán globálisan robbannak be. Ezáltal egyszerre teremtenek munkahelyeket és segítik a gazdasági növekedést.
Magyarországon sajnos ehhez még jobbára hiányzik az ötletbe forgatott kockázati tőke. Az is probléma, hogy a felsőoktatási intézményeknél nincs meg az a tapasztalat és szakértelem, amely a kutatás-fejlesztési eredményeket nemzetközileg is piacképes termékké formálja. Fontos tudni, hogy még a fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező országokban is megbukik átlagosan tíz startupból kilenc.
Megoldás lehet a startupgyárként ismert módszer. Ennek lényege, hogy egy fejlesztőkből, projektmenedzserekből, marketingesekből létrejött állandó csapat párhuzamosan több startup építésén dolgozik. Így a kockázatok jelentősen csökkenek, hiszen az ötletekből jóval nagyobb arányban lesz piacképes termék, mint a spontán verbuválódó és a kudarc esetén szétszéledő startupok esetében.
A startupgyár modellre nálunk példa a Drukka stúdió: tavaly 12 céget indítottak el, amelyek közül több már befektetést is elnyert. Tavaly decemberben például a Képáruház.hu 130 milliós tőkeinjekciót kapott a nemzetközi terjeszkedésre.
Hatalmas lehetőséget jelent a kiszervezett nagyvállalati innováció is. Nagy, tőkeerős cégek egyre többször döbbennek rá, hogy egyszerűen a struktúrájukból fakadóan nem képesek olyan gyorsasággal innoválni, mint a kicsi, mozgékony startupok. Kézenfekvő megoldás erre, ha a nagyvállalat startupokkal fog össze: ő tőkét, szakmai ismeretet és piacot ad, a startup pedig a gyors ütemű innovációhoz és piaci validációhoz szükséges attitűdöt és szakértelmet. Így jóval több innovációs garázs születhet meg, ahonnan egyre több szabadalom, izgalmas termék és sikeres startup törhet ki.