Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Napjainkban több mint 3 millió tonna kakaóbabot fogyaszt el a világ éves szinten – idézi a CNBC a World Cocoa Foundation számait. A globális kereslet pedig a kilátások szerint tovább nőhet, részben a feltörekvő piacokon tapasztalható keresletnövekedés miatt a cukrászkészítmények iránt.
A teljes csokipiac eközben 13 százalékkal bővült 2010 és 2015 között,
elérve a 101 milliárd dollárt.
Mindazonáltal Európában viszont stagnált a piac, elsősorban a cukor egészségügyi következményeivel kapcsolatos aggodalmak következtében. Manapság egy átlagos európai és amerikai 5,2 kilogramm csokoládét fogyaszt évente az Erste Asset Management szerint.
Az Euromonitor ezzel párhuzamosan kimutatta, hogy az amerikai csokoládépiac 2 millió dollárral zsugorodott 2013 és 2015 között.
A legfontosabb kakaópiaci adatok
- Az átlagos európai vagy amerikai vásárló 5,2 kilogramm csokoládét fogyaszt évente.
- Éves szinten átlagosan 3,5 millió tonna kakaóbabot termelünk globálisan.
- A teljes kínálat több mint 70 százalékát mindössze négy nyugat-afrikai ország adja: Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria és Kamerun.
- A kakaó a legfontosabb jövedelemforrás mintegy 5,5 millió kistermelő számára, akik közül sokan kevesebb mint napi 1,25 dollárból élnek.
A kakaó határidős árfolyama 2013 óta tartó emelkedése szinte rendületlen, még akkor is, ha idén volt egy rövidebb zuhanási periódus. Mindazonáltal a BMI Research előrejelzése szerint
az árak 2019-ig elkezdenek majd trendszerűen csökkenni,
ahogy a kínálat növekedése meghaladja a keresletét. Ezt alapvetően a nyugat-afrikai és különösen a ghánai termelés felpattanására alapozza a februári elemzés. Ghána a második legnagyobb kitermelő Elefántcsontpart után.
Ezt a véleményt támasztotta meg Hamish Smith, a Capital Economics árupiaci közgazdásza is, aki szerint a kakaó és a cukor árának lendületes emelkedése után valószínűleg visszapattanás jön majd a jelenlegi magas szintekről.
Jóllehet az olcsóbb kakaóbab az alacsonyabb termelési költségeken keresztül elvileg segíti a gyártókat, ez túl nagy könnyebbséget mégsem okoz majd. Egyszerűen azért, mert
a szektorban nem a nyersanyagköltségek jelentik a legfontosabb kiadásokat,
sokkal inkább a munkaerő, a szállítás, a csomagolás vagy a marketing.
A kereslet és a kínálat további torzulását idézheti elő a klímaváltozás is. A kakaó ugyanis rendkívül kényes növény, és a fák igencsak érzékenyek a változó időjárásra. Az International Center for Tropical Agriculture figyelmeztetett is, hogy amennyiben 2050-ig az éves hőmérséklet több mint 2 Celsius-fokkal emelkedne, akkor
számos nyugat-afrikai termelőterület túl forróvá válna a növénytermesztéshez.
Csak tetézi a nehézségeket, hogy Ghánában és Elefántcsontparton számos termesztő már át is állt olyan, sokkal jövedelmezőbb nyersanyagok termelésére, mint a pálmaolaj vagy a gumi. Ha pedig ez a trend a maihoz hasonló ütemben folytatódik, akkor az Earth Security Group szerint
a világ 2020-ra 1 millió tonnás kakaóhiánnyal nézhet szembe.
Mindezzel együtt sajnos továbbra is komoly problémát jelent a szegénység és a gyerekmunka a kakaófarmokon. Elefántcsontparton és Ghánában ugyanis nagyjából
2 millió gyerek dolgozik kakaóültetvényeken,
és belőlük 500 ezer „kizsákmányoló feltelek” mellett – hangsúlyozza a European Campaign for Fair Chocolate szervezet.
Nemrég például a Nestlét vádolták meg azzal, hogy gyerekrabszolgák munkáját használja ki Elefántcsontparton.
Nincs olyan Elefántcsontpartról származó beszerzéseket használó vállalat, amely teljesen garantálni tudná, hogy kizárják a gyerekmunka kockázatát a kisebb farmokon – hangsúlyozta a svájci gyártó. Hozzátették, ez alól a Nestlé sem kivétel, de elhatározták, hogy kezelik ezt a problémát.
