A kormány baltával menne neki az Erzsébetnek

Közel annyian élnek a lehetőséggel, mint ahány ember él a fővárosban

A kormány a cafeteria megszüntetésére készül, Orbán Viktor azt mondta, szeretnék beépíteni a cafeteriát a fizetésekbe. Az Európai Bíróság szerint a magyar cafeteria-rendszer uniós jogot sért, ezért a kormány lépéskényszerben van. Áder János nem írta alá a jegybanktörvény és a postatörvény módosítását, megküldte őket normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Fónagy János szerint üzlezi titok, Oroszország mennyiért ad el gázt Magyarországnak. A reklámszövetség szerint aggályos, hogy a kormány propagandára kényszeríti a bankokat. Lázár János azt mondta, új rendszert dolgoznak ki az uniós pályázatok elbírálására. Az államháztartás az év első két hónapja után még pluszban volt, ami rekord. 2015-ben 2,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Ez volt a héten a gazdaságban.

2017-ben valószínűleg nem kell azon gondolkodni, hogy Szép kártyát vagy Erzsébet-utalványt válasszunk béren kívüli juttatásként. A cafeteria-rendszerünk túl bonyolult, és túlságosan sok zsebe van a Szép kártyának, mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MKIK évnyitóján. Ezzel felvezette a miniszterelnök szavait: Orbán Viktor azt mondta, a cafeteria készpénzesítésén gondolkodnak, mivel

jogos igény a munkavállalók részéről, hogy emelkedjen a fizetésük, és ezt másképpen nem tudják megoldani.

A statisztikák szerint egyébként Magyarországon az átlagkereset ugyan szépen nő, de hatalmasak és egyre jobban nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek. Csak a legtehetősebbek gazdálkodnak annyi pénzből, amennyit az átlagos megélhetéshez elégnek tartanak. Európai összehasonlításban alacsonyak a jövedelmek, alacsony és egyre jobban leszakad a minimálbér.

Lépni kell, hát megszüntetik

Parragh László az Origónak azt mondta, a cafeteria-rendszer fenntartása 12-14 milliárdba kerül, viszont ennek csak a töredéke kerül vissza az éttermekhez, a szállodákhoz, a vendéglősökhöz, vagyis a rendszert fenntartani nagyon költséges, ezért indokolt a megszüntetése.

A kormánynak valamit mindenképpen kezdenie kell a cafeteria-rendszerrel,

mert az Európai Unió Bírósága szerint uniós jogot sért, mivel kizárja a versenyből a külföldi cégeket.

A kormánynak valamit kezdenie kell a cafeteriával, úgy tűnik, megszüntetik Forrás: MTI/Soós Lajos

Nem írta alá, lepasszolta

A cafeteria-rendszer uniós jogot sért, Áder János köztársasági elnök szerint pedig a jegybanktörvény és a postatörvény módosítása az alaptörvényt sértheti. Áder János ezért nem írta alá a módosítókat, hanem

előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

A propaganda nem közérdekű információ

A Magyar Reklámszövetség aggályosnak tartja, hogy a kormány előírta a bankoknak, milyen kötelező elemeknek kell szerepelniük a csokhiteles reklámjaikban (többek közt "A magyar reformok működnek!" szövegnek), és a vonatkozó rendelet visszavonását szorgalmazza. A szervezet közleménye szerint

semmiféle olyan hatósági kötelezvényt nem tart elfogadhatónak, amely nem a fogyasztó érdekeinek védelmét célozza,

mint például a gyógyszerreklámok esetében a kötelező fogyasztói tájékoztatás.

A bankok részletes előírást kaptak, hogyan kell kinéznie egy csokhiteles reklámnak Forrás: Origo

Üzleti titok és nemzetgazdasági érdek

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint üzleti titok, hogy Oroszország mennyiért ad el gázt Magyarországnak, az információ nyilvánosságra hozása nemzetgazdasági érdekeket is sértene.

Az államtitkár szerint az árképlet kedvező, a megállapodás a biztonságos ellátás alappillére.

A megállapodás az 1996-ban kötött 20 éves szerződés kiterjesztése, Magyarország 2019-ig felhasználhatja azt a gázmennyiséget, ami a vártnál alacsonyabb fogyasztás miatt beragadt.

Hogy ne fájjon a hátuk

A budapesti kéményseprőcég indoklása szerint azért vásárolt mozgásterápiás eszközt, mert

a sok ülőmunka miatt az alkalmazottak gyakran mentek táppénzre gerinc- és izomproblémák miatt.

Gy. Németh Erzsébet DK-s képviselő szerint a cég 230 ezer forintért vett egy háti permetezőt és 300 ezerért egy Flabélos alakformálót.

Az uniós pályázatok értékelése

Új rendszert dolgoznak ki az uniós pályázatok értékelésére, jelentette be Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Miniszterelnökség április 15-ig javaslatot tesz a kormánynak az értékelési rendszer átalakításra.

Minden pályázatnál két értékelőnek kell lennie, akik az államtól kapják a fizetésüket,

hivatali kötelezettségek mellett végzik majd a munkát. A pályázati döntéselőkészítő bizottság pedig a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből tevődik össze, mondta Lázár János, aki szerint ezzel az a cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb és számonkérhetőbb legyen.

Lázár János azt mondta, átalakítják az uniós pályázatok elbírálását Fotó: Polyák Attila - Origo

Történelmi lett az államháztartás

Az államháztartás egyenlege február végén 14,8 milliárd forinton állt. Január végén még 92,2 milliárd forintos pluszban volt. A központi alrendszer február havi egyenlege így 77,4 milliárd forint mínuszra jött ki. Történelmi eredmény Varga Mihály szerint, hogy az év első két hónapjában pozitív mérlege lett az államháztartásnak. Az adatok jegyzése, 1998 óta erre még nem volt példa a magyar költségvetésben.

A költségvetés ugyanis fejnehéz, a kiadások inkább az év elején, a bevételek inkább az év végén jelentkeznek.

Varga Mihály szerint a jó eredmény a több adóbevételnek köszönhető (amit a magasabb foglalkoztatottság és fogyasztás okoz), illetve a gazdaság fehéredésének.

Nőtt a gazdaság

2015 negyedik negyedévében 3,2, a 2015-ös év egészében 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakával összehasonlítva - erősítette meg a részletes adatok alapján második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal.

Magyarország hitelt vett fel

Magyarország egy 155 milliárd forintos hitelkeretről állapodott meg az Európai Beruházási Bankkal. A hitelkeret első üteme 43 milliárd forint. A pénzt Magyarország a közúthálózat fejlesztésére fogja fordítani.

Történelmi eredmény: két hónap után még pluszban az államháztartás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az infláció elmaradt

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, januárhoz képest 0,1 százalékkal mérséklődtek.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak,

míg az üzemanyagok ára jelentősen csökkent a múlt hónapban, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Kellene egy kis infláció

A Magyar Nemzeti Bank minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni az inflációs cél elérése érdekében, mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke. A jelenlegi monetáris kondíciók és a jelenlegi forintárfolyam mellett

a jegybank nem képes elérni a középtávú, 3 százalékos inflációs célját,

és lehetséges, hogy az MNB az idén tovább csökkenti az alapkamatot, mondta Nagy Márton.

A magyar jegybankot csökkentési terveiben segítheti, hogy az Európai Központi Bank 0,05 százalékról 0 százalékra csökkentette irányadó kamatát csütörtöki kamatdöntő ülésén.

Csak nem akar felpörögni az infláció, a jegybank tovább vághatja az alapkamatot Fotó: Bielik István - Origo

Egyre vastagabb a magyarok pénztárcája

Látványosan növekszik a forgalomban lévő készpénz mennyisége, 2015 decemberében 4356,9 milliárd forint volt, egy évvel korábban 3784,9 milliárd forint. A jegybank a növekedést több tényezővel magyarázta, például azzal, hogy infláció mérséklődése csökkentette a készpénztartás költségét. Ráadásul

a bankbetétek kamatai régóta alacsonyak, így nem érte meg az embereknek a pénzt ott tartani.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarországi ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a növekedés mértéke önmagában arra utalhat, hogy nő a feketegazdaság és a korrupció aránya.