Jöhet a nok, bólintottak a képviselők

Az Országgyűlés lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek létrehozását, amely a kormány otthonteremtési programjának új, sorsolásos, illetve licit alapon működő eleme.

A képviselők 113 kormánypárti igen szavazattal, 46 ellenzéki nem vokssal,

kivételes eljárásban fogadták el

a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal erről szóló, szerdán beterjesztett javaslatát.

Új ingatlan vásárlására fordítható

A parlament döntése szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár,

amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

100 millióval alapítható szervező cég

A közösséget egy szervező cég működteti, és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint.

Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek.

Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Ha a tag a kiválasztása után a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.

Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.

Licit és sorsolás

Az elfogadott javaslat alapján

a szervezők saját szabályzatuk szerinti rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást.

Itt választják majd ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Az Országgyűlés döntése alapján a nyilvános kiválasztásnak két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

A licitáláskor azok szerezhetnek elsőbbséget, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Ha több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.

Toborzás

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell.

A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.

Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi,

a közösségbe történő befizetéseire az OBA kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.

Olcsóbb otthonteremtés

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

Pilótajáték, személyre szabott törvényalkotás

Az ellenzék éles kritikája mellett zajlott a vita a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslatról.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel államilag legalizált pilótajátéknak nevezte az otthonteremtési közösségeket, és azt kérdezte: miért kezdeményeznek egy „fogyasztói csoport jellegű valamit?" Szerinte fogyasztóvédelmi szempontból számos sebből vérzik a javaslat. A képviselő tömeges bedőléseket vetített előre és garanciát várt annak megelőzésére, hogy a szervező „eltűnik a pénzzel". "Quaestor kettőt" emlegetett, a devizahiteles rendezést pedig "pénzügyi vészkorszaknak" nevezte.

Az LMP képviselője, Ikotity István azt bírálta, hogy egy napon belül szavaznak az előterjesztésről. Feltette a kérdést: miért nem az építésügyért felelő nemzetgazdasági tárca vagy a szociális ügyeket gondozó Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtotta be a javaslatot? Emlékeztetett arra, hogy a beterjesztő Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy hónapos társadalmi vitát ígért korábban a javaslatról. A képviselő is garanciákat kívánt a visszaélésekkel szemben, de kérdésesnek ítélte a felvázolt célok elérését is. Arra is rámutatott: az alacsonyabb jövedelműek itt is hátrányt szenvednek.

Az MSZP képviselője, Bárándy Gergely személyre szabott jogalkotással vádolta a kabinetet, szerinte két évig más cégek biztosan nem léphetnek be a most létrehozandó piacra, amely szerinte két cégre lett írva, így ők monopóliumot élveznek.

Dömötör Csaba államtitkár az ellenzéki felvetésekre reagálva leszögezte: a nok nem fogyasztói csoport. Ha voltak problémák a múltban a fogyasztói csoportokkal, azt éppen a laza jogi környezet eredményezte, a nokról szóló javaslatban viszont szigorú alapkövetelményeket fogalmaznak meg. Komolytalannak nevezte azt is, hogy a nokot pilótajátékhoz hasonlították, hiszen az otthonteremtési közösségekbe új tagok belépésére nem lesz lehetőség. Hangsúlyozta: a kormány azt szeretné, ha az új lakások saját tulajdonban lennének, mert ez polgári lét egyik legfontosabb része.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nokba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nokos befizetésre.