Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Miközben egy elég komor jelentési szezon közepén vagyunk, a részvény-visszavásárlási gépezet továbbra is túlhevített. Néhány elemző szerint pedig mindez akár nagyon csúnyán is végződhet.
Még az olyan vállalatok is részvény-visszavásárlásokat jelentenek be, melyek alulmúlták a profit- vagy bevételi várakozásokat, netán alkalmazottakat bocsátottak el vagy visszafogták az eredmény előrejelzéseiket – írja a MarketWatch. A probléma abban áll, hogy a vállalatok jelentős összegeket fordítanak arra, hogy pénzt juttassanak a részvényeseknek, miközben
alig forgatnak vissza tőkét a teljesítmények fokozása érdekében.
Ráadásul a részvény-visszavásárlások akár arra is szolgálhatnak, hogy elfedjék, a menedzsment képtelen innovatívan gondolkodni, és növelni az üzletet – mondja Ben Silverman, az InsiderScore kutatási alelnöke.
Mekkora a baj?
Egyesek még tovább mennek, és azt állítják, hogy a visszavásárlások
egyenesen recesszióba is taszíthatják az Egyesült Államok gazdaságát.
Közéjük tartozik William Lazonick, a University of Massachusetts Lowell tanára és a Center for Industrial Competitiveness igazgatója, aki úgy érvel, hogy a vállalatok úgy próbálják felnyomni a részvényárakat, hogy ehelyett a munkaerő stabilitását vagy a hosszú távú növekedést támogatnák.
A vállalatok
hatalmas pénzeket „ajándékoznak el”,
ami hosszú távú problémát jelent, és hozzájárul ahhoz, hogy a jövedelmek miért koncentrálódnak olyannyira a leggazdagabbak kezében – teszi hozzá Lazonick.
Az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetőknek kifizetett kompenzációk 78 százaléka részvényekhez kapcsolódott az 500 legnagyobb amerikai vállalatnál 2014-ben. Vagyis a vezetők erősen érdekeltek abban, hogy a részvényárfolyamok felíveljenek, ehhez pedig kiváló eszközt jelentenek a visszavásárlások.
Nagy a nyomás
Még inkább nehezíti a helyzetet, hogy egyes aktivista befektetők és hedge fund menedzserek, mint a milliárdos guru, Carl Icahn, erős nyomást helyeznek a vállalatokra, hogy
növeljék a befektetőknek juttatott összegeket.
Az alapvető koncepció ugyanis az, hogy a részvények visszavásárlásával csökken a piacon lévő papírok száma, tehát nő azok árfolyama, illetve emelkedik az egy részvényre eső nyereség. Mindazonáltal ez a logika egyes esetekben mégsem állja meg a helyét.
A GoPro például szerdán jelentette be, hogy a negyedik negyedévben mintegy 35,6 millió dollárt fordított részvény-visszavásárlásra 23,05 dolláros átlagáron, de elég kevés sikerrel. A vállalat így is meglepetésszerű negyedéves veszteségről számolt be, és lehangoló első negyedéves értékesítési kilátásokat tett közzé. Ráadásul a negyedik negyedévben a papír 18,01 dolláron zárt, ami 22 százalékkal marad el a visszavásárlási ártól.
Trükkök és hozamok
Ezzel együtt a harmadik negyedévben rekordnak számító 245,7 milliárd dollárra rúgott a részvényeseknek osztalék vagy visszavásárlás formájában juttatott hozam – derül ki az Arance csütörtökön kiadott adataiból. Ez 4,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Egy lezárt 12 hónapos időszakot tekintve
a részvényesek összesen 934,8 milliárd dollárt kaptak vissza
a harmadik negyedévig, felülteljesítve ezzel a 2015 második negyedévében felállított 923,3 milliárdos rekordot.
Mivel pedig a cégek decemberben is folytatták a részvényvisszavásárlásokat, így az Aranca szerint 2015-re a szám elérheti a 950 milliárdos értéket, és
a közeljövőben megérinthetik az ezermilliárdos szintet is.
A decemberi vásárlások azonban nem minősültek túl jó ütemezésnek, figyelembe véve a januári szakadásokat.
Kiváló példa erre az Apple részvénye. Az óriásvállalat ugyanis az elmúlt öt negyedévben 281,12 millió részvényt vásárolt vissza nyíltpiaci ügyletekkel 117,48 dolláros súlyozott átlagáron. Ezzel szemben a cég papírja 93,95 dolláron zárt pénteken.
Jóllehet sokan tehát úgy tekintenek a visszavásárlásokra mint egyfajta varázsszerre, végül
a piac tipikusan azokat jutalmazza meg, akik valóban jól tudták működtetni a vállalatot
– foglalta össze a tanulságot Silverman.