Ha néhány éve előfizettünk egy internetes szolgáltatásra, azt nagy valószínűséggel a luxemburgi adószabályok szerint számlázták ki. Itt voltak ugyanis a legkedvezőbbek az adózási feltételek a cégeknek.
2015-ben azonban ez megváltozott: az új áfaszabályozás miatt a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásoknál a fogyasztás helye szerint kell adózni.
Hiába van tehát egy cég Luxemburgban, a magyar áfát kell megfizetnie, ha az előfizetője magyar magánszemély.
Ez a szabály vonatkozik az összes rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásra. Ezek most törnek be az országba, és kezdik átvenni a hagyományos szolgáltatások helyét.
A Netflix például január eleje óta érhető el itthon. Az első ingyenes hónap után most kapták meg az első számlájukat a hazai előfizetők.
Netflix
A Netflix a világ legnagyobb videómegosztó (stream) szolgáltatója. Adott havidíj mellett lehet válogatni a kínálatból. A kiválasztott filmeket nem kell letölteni, úgy lehet nézni a tartalmat, ahogy egy hagyományos televíziónál. Az elérhető kínálat országonként eltérő: az Egyesült Államokban ezernél több sorozat és közel ötezer mozifilm közül lehet válogatni. Magyarországon egyelőre ennek nagyjából a tizede érhető el.A videómegosztó által küldött száma valahogy így néz ki:
Egy kis trükközéssel azonban lehet kevesebbet fizetni ugyanazért a szolgáltatásért. Amíg a dollár árfolyama nem éri el az euróét, addig érdemesebb a tengerentúlon előfizetni, és így kevesebből is meg lehet úszni az előfizetést. Ugyan csak néhány forintot, de így is lehet spórolni. Jelenleg ugyanis egyaránt 9,99 egység a havi díj a két devizában.
Egy olvasónk számláján még áfa sincs. Ő egy amerikai útja során fizetett elő a szolgáltatásra, így a mai napig dollárban fizeti az előfizetési díját. Ennek ellenére itthonról, a hazai kínálatot nézi. Az áfa-törvény szerint az általa igénybe vett szolgáltatás után is magyar áfát kellene fizetnie a cégnek.
Van ugyan egy iránymutatás arra, hogyan kell meghatározni az ügyfelek helyét, de ez könnyen kijátszható, és nem is mindenhol egyformán működik. Van, ahol önbevallásos alapon kérik el az előfizetők lakcímét, valahol más módszereket használnak.
De a legnagyobb cégeknél is előfordulnak hibák.
Az országok szempontjából nem mindegy, hol fizetik be az áfát a cégek. Részproblémákat megold az új áfatörvény, de nem mindegy, hogyan kezelik a cégek az előfizetőik lakóhelyét.
Van tehát olyan olvasónk, aki egyszer Amerikában járva fizetett elő a Netflixre, és a mai napig dollárban fizet, és az áfát is megússza. Itthonról előfizetve ugyanazért a szolgáltatásért 10 eurót kell fizetni, amiből a 21,5 százaléka áfa (ez a nettó árra 27 százalékos áfát jelent).
Tehát ugyanaz a szolgáltatás máshol kevesebbe kerül, de valójában (adókat nem számolva) itthon olcsóbb,
mert az áfa magasabb, a szolgáltató pedig benyeli a különbséget.
Ez a Netflixnél azt eredményezheti, hogy a megosztó szolgáltatáson elérhető filmek kínálata országonként eltér. Természetesen ez együtt járhat azzal, hogy a magyarok látszólag ugyanannyi pénzért kevesebb tartalomhoz férnek hozzá. (A magasabb áfa miatt a cégnél kevesebb nettó bevétel marad, és ehhez igazítja a kínálatot).
Más cégek az alapárra külön számolják fel az áfát, így Magyarországról ugyanaz a szolgáltatás többe kerül. Ez sem ideális megoldás, ilyenkor ugyanis a fogyasztók egy rétege a kedvezőbb ár miatt kijátssza a rendszert,és más országból regisztrál különböző internetes szolgáltatásokra. Így ebben az esetben az államkassza veszít.
A Google zenei szolgáltatására is sokan fizetnek elő már itthon. Erről is kaptunk két számlát. Mindkettő forintban van, de az eltérés szembetűnő. Az egyiken sokkal több az áfa.
Olvasónk nem emlékszik olyanra, hogy bármikor is megadta volna a címét vagy más adatait. A 3 százalék alatti áfa azért is furcsa, mert a cég forintban számláz.
Ha ilyen nagy cégeknél is előfordul hiba, akkor elképzelhetjük, hogy mi lehet a kisebbeknél. A rendszerben pedig azok az országok járnak a legrosszabbul, ahol magas az áfa, hiszen a fogyasztóknak ott áll leginkább érdekükben a trükközés. Magyarország pedig a legmagasabb áfakulcsot alkalmazó országok közé tartozik.
Adószakértők szerint ráadásul ellenőrizhetetlen, hogy valójában mennyi áfát kellene befizetniük a cégeknek. A nagy nemzetközi szolgáltatókat még könnyű ellenőrizni, de a kisebb, sokszor távol-keleti cégeket már lehetetlen. Nem segít az sem, ha az internetes forgalmat nézzük, hiszen sok olyan szolgáltatás van, ami drága, mégsem jár nagy adatmozgással. Ilyenek lehetnek a felhőszolgáltatások, ahol adatmozgás kevesebb van, de viszonylag drágábbak.
Az internetes szolgáltatások elterjedését ennek ellenére nem tartják még komoly problémának sok helyen. Ennek oka pedig az, hogy az általános szemlélet szerint ezek
nem meglévő szolgáltatásokat szorítanak ki, hanem az eddigi illegális tartalmakat helyettesítik.
Magyarul még nem tartunk ott, hogy tömegesen lemondanák a kábel-előfizetéseket a Netflix miatt. Inkább a torrentezők (akik eddig fájlcserélő oldalakról töltötték le a filmeket, zenét) váltanak az új szolgáltatásokra, így valójában fehéredést jelent a gazdaságban az internetes szolgáltatások elterjedése. Ezzel az állami bevételek is nőhetnek.
Szakértők szerint azonban hosszú távon már okozhat gondot Magyarországnak az itteni magas áfa. Egyre több termék és szolgáltatás köthető az internethez, így egyre több mindennel megéri majd trükközni, ha olcsóbban akarunk a szolgáltatáshoz jutni.