Megbénítja az olaj a részvénypiacokat

tűz hangulat tőzsde befektetés kockázat
Vágólapra másolva!
Az év eleje óta egyértelműen megmutatkozik, hogy az olaj árfolyama erős hatással van a részvénypiacokra. Ami azonban talán kevésbé tiszta, hogy milyen csatornákon keresztül hat a fekete arany olyan területekre is, melyeknek látszólag semmi közük az olajhoz. 
Vágólapra másolva!

Tekintve, hogy az olajár szakadásával párhuzamosan csak 2016-ban 1,6 ezer milliárd dollár értékben csökkent az amerikai részvénypiac, izgalmas kérdés, hogy mi a kapcsolat a két terület között. Noha az alábbi elméletek természetesen nem 100 százalékosak, és elképzelhető, hogy teljesen más mozgató van a háttérben, a Bloomberg mégis igyekezett felidézni az elemzők által leginkább hangoztatott narratívákat.

A gazdaság

Az elmélet abból indul ki, hogy az olajkereskedők viselkedése összefüggésben áll a világgazdasági kilátásokkal, és amennyiben az olaj ára csökken, úgy

felerősödik a recesszió veszélye.

Az olajpiaci mozgások erős jelzést jelentenek a globális kereslet és a növekedés kilátások alakulásáról, ezért ténylegesen él az a nézet, hogy az olajpiac visszatükrözi a világgazdaság állapotát – mondja Michael Arone, a State Street Global Advisors befektetési stratégája. Hogy pontosan ki vezet kit, az nem világos, de az biztos, hogy az olaj és a részvénypiac esése egyaránt aggodalmakat gerjeszt a világgazdaság állapotával kapcsolatban – teszi hozzá.

Végéhez közeledik a nagy buli? Forrás: 123rf.com

Ezzel szemben a szkeptikusok azt mondják, hogy

az alacsony olajár a túltermelésnek köszönhető, és nem a globális gazdaság hanyatlásának.

Mindazonáltal a kínai gazdaság átalakulásával és a világ második legnagyobb gazdaságának keresletcsökkenésével kapcsolatos félelmek mégis erősen rányomják a bélyegüket a befektetők hangulatára.

A hitelprobléma

Ezen elgondolás szerint a baj abban rejlik, hogy az olajár beszakadása hitelválságot idézhet elő, amely az energiaszektorból indul, és

akár bankokat és hedge fundokat is maga alá temethet.

A vállalati kötvények és hitelek ugyanis jelentős problémákat okozhatnak számos olyan társaság számára, amely tekintélyes hitelt vett fel a korábbi kedvező környezetben. Ennek súlyát mutatja, hogy a Bloomberg magas hozamú indexének (Bloomberg High Yield Index) mintegy 19 százalékát (284,1 milliárd dollár) teszik ki energiacégek, vagyis ezen a területen elég komoly a kockázatos kötvények aránya.

Miközben pedig az elmúlt időszakban a bankok erőteljesen hiteleztek az energiacégeknek, a BCA Research szerint idén akár 15 százalékra is felszaladhat az olajban érdekelt vállalatok bedőlési rátája, miközben az általános vállalati csődarány 7 százalékig emelkedhet. Ez pedig majdnem a duplája lenne 1980-as évek közepén tapasztaltaknak, amikor is egy olajár-korrekció megugrasztotta a bedőlések számát a szektorban. Ezzel együtt pedig

az energiavállalatok 190 milliárd dolláros hitelállományt jelentenek a bankoknak, vagyis a teljes banki hitelek 2 százalékát

– teszi hozzá a BCA.

A részvények is érzik az olaj hatását Forrás: AFP/Spencer Platt

A dominó akkor indulhat be, ha tartósan 30 dollár alatti olajárnál a kisebb vállalatok nem tudják fizetni a hiteleiket, és a részvényeseiktől sem tudnak pénzt szerezni. Ekkor a bankok szigoríthatnak a hitelkereteken, ami tovább fokozhatja a problémát. Az ebből adódó félelem pedig

további eladásokhoz vezethet a részvénypiacokon.

Beruházások

Az energia- és nyersanyagvállalatok túl nagy ütemben ruháztak be az Egyesült Államokban, és ha ez leáll, a szektoron belül és kívül is komoly csapást jelenthet – szól az elmélet.

Az energiaszektor volt ugyanis az USA leggyorsabban fejlődő ágazata a válság után, és most itt a fordulat: az üzletek bezárnak, az embereket pedig elbocsátják – érvel Nick Sargen, a Fort Washington Investment Advisors menedzsere. Ráadásul egyre többen kezdenek aggódni, hogy a továbbgyűrűző hatások miatt

mindez a 2008-as jelzáloghitel-válsághoz hasonló lehet.

Ezt az elképzelést erősíti, hogy a Bloomberg adatai szerint 2014-ben az energiaszektor adta az S&P 500 vállalatok összes tőkeberuházásának közel egyharmadát. Az átlagos energiacég abban az évben 5,7 milliárd dollárt költött tőkeberuházásokra, szemben index egészének 1,5 milliárdos átlagával.

Mindeközben pedig az amerikai munkaerőpiacon is komoly szerepet töltenek be az energiacégek. A fenti szempontokat figyelembe véve pedig talán nem meglepő, hogy egyes befektetők aggódnak, mi lesz az USA gazdaságával, ha tovább esne az olaj árfolyama.

Szenvedés és eladás

A világ legnagyobb befektetői arra kényszerülhetnek, hogy mindent eladjanak, amit lehet, hogy ellensúlyozni tudják az olaj-eszközökből származó veszteségeiket. Ha pedig a nyersanyagpiactól pofont kaphat,

elkezdhetnek megszabadulni a részvényektől,

jelzi a negyedik narratíva.

Forrás: AFP/2016 Getty Images/Spencer Platt

Amennyiben ugyanis egy több eszközből álló portfólióban kell csökkenteni a kockázatokat, és egy szektorban problémák vannak, akkor az más területeket érintő eladásokat generálhat, mérsékelve ezzel a portfólió kockázati szintjét – mondja Krishna Memani, az Oppenheimer Funds befektetési vezetője. Ebben az esetben pedig könnyen eladásra kerülhetnek olyan részvények, amelyek magasan szárnyalnak.

Ilyen nagy eladók lehetnek az olajban gazdag államok a Közel-Keletről vagy Latin-Amerikából, amelyek a globális eszközök nagyjából 5-10 százalékát tartják. Miután pedig az elmúlt időszakban az olajpénzeket eszközvásárlásra fordították, most elkezdhetnek kiárusítani. Ezt bizonyítja, hogy tavaly csupán 200 milliárd értékben ömlött olajpénz a világgazdaságba, szemben a 2012-es közel 800 milliárddal – derül ki a Royal Bank of Scotland adataiból.