Hamarosan PET-palackot fogunk bányászni

Magyarországon összesen 18 millió tonna szemetet termeltünk. Ebből anyagában 30%-ot hasznosítottunk újra, 2012-ben 37%-ot. 2010-ben a háztartási szemét 70,4%-a lerakókba került, 2012-ben pedig a 65,4%-a. A környezetügyi államtitkárság szerint a pozitív folyamatoknak az az oka, hogy bevezették a lerakási díjat

2050-re több szemét lehet az óceánban, mint hal

Az „Új műanyag gazdaság: Gondoljuk újra a műanyagok jövőjét” című tanulmányt a brit World Economic Forum és az Ellen MacArthur Foundation állította össze. A dokumentum elkészítésében több mint negyven ember vett részt, köztük több iparág képviselői, cégvezetőket is beleértve.

A tanulmányt megrendelő, újrahasznosítással foglalkozó Recycling Technologies saját bevallása szerint azt szeretné elérni a kutatással, hogy a jövőben

semennyi műanyag ne váljon szemétté”,

a tanulmányban ehhez javasolnak rendszerszintű változásokat.

Nem is éri meg

A tanulmány szerint, bár a műanyag csomagolások, palackok, dobozok fontos szerepet töltenek be a kereskedelemben és áruszállításban, sok cég nagyon alacsony hatékonysággal használja ezeket az eszközöket, ezzel ők is profitveszteséget szenvednek. A kutatók szerint az évente

műanyag csomagolásokra kiadott tőke 95 százaléka elveszik.

Ez világszerte 80-120 milliárd dollár, amit a cégek lényegében szemét gyártására költenek el – nem is csak azokról a csomagolóanyagokról van szó, amelyeket a fogyasztók dobnak ki, a vállalatok maguk is sok műanyagot egyszerűen kidobnak a gyártás során.

Újrahasznosításra összepréselt PET-palackok Magyarországon Forrás: AFP/Ferenc Isza

A költségekbe még nem számoltuk bele azt a 40 milliárd dollárt, amit az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a világgazdaságnak okoz a felgyülemlő szemét tárolása vagy eltakarítása, illetve a hulladék által okozott ökológiai problémák.

Könnyebb visszaváltás

A szerzők viszont úgy vélik, a cégek sokkal jobban járnának, ha a saját hulladékuk újrahasznosításába fektetnének. Mint írják, ennek egyik lehetősége a visszaváltás lenne: ha a gyártók meg tudnának teremteni olyan csatornákat, ahol a fogyasztók könnyen visszajuttathatják a cégeknek a műanyag szemetet (például palackokat), azzal a csomagolási költségek jelentős része megtérülne.

Ezért azt javasolják, több cég és civil szervezet összefogásával

álljanak fel független koordináló szervek,

amelyek megszerveznék az újrahasznosítás infrastruktúráját. A tanulmányban az Ellen MacArthur Foundation jelezte is, hogy részt venne egy ilyen kezdeményezésben, hajlandó lenne közvetíteni a felek között.

Több palack, mint hal

A tanulmány beszámol arról is, hogy néhány évtizeden belül a műanyag - a hatalmas méreteket öltő szemetelés miatt - szinte úgy lesz majd bányászható, mint a természetes nyersanyagok. Szerintük 2050-re a világ óceánjaiban, tömegüket tekintve

már több műanyag hulladék (főleg PET-palackok) lesz, mint hal.

PET-palackoból összeállított híd Temesváron, a Bega-csatornán Forrás: Ecostuff Romania

Emiatt a jövőben külön iparág lehet a műanyaghulladékok összegyűjtése és újrahasznosítása. Már csak azért is, mert jelenleg a műanyagipar teljes mértékben a szén- és olajipartól függ. Az előrejelzés szerint 2050-re már a világon kitermelt olaj 20 százalékát, a szénnek pedig 15 százalékát a műanyagipar fogja felhasználni. Ez a növekedés nyilvánvalóan nem fenntartható, és el fog jönni a pillanat, amikor

az újrahasznosítás olcsóbb lesz, mint nyersanyagokat vásárolni a gyártáshoz.