Kiábrándító valóság, amivel alig törődnek a kkv-k

Businessman holding money behind his back

Tízből nyolc magyarországi cég nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak közel fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket – derül ki az EY és az MKIK GVI vállalati visszaéléseket elemző magyarországi kutatásából.

A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, a visszaéléseket saját üzleti környezetükben azonban nem tapasztalják – derül ki az „Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban – 2015" felmérésből. A hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek alig harmada gondolja úgy, hogy cégénél szükség van a visszaélések kezelésére, többségük nem is azonosított még visszaélést az általa vezetett szervezeten belül.

A kkv-k kevesebb, mint ötöde érzi szükségesnek az etikai vétségek megelőzését saját cégénél,

etikai kódexszel pedig csupán tizedük rendelkezik. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, illetve a korábbi éveknek megfelelően a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak, a korrupciót csak kevesebb, mint ötödük jelölte meg ilyenként.

Arányosan nagyobb a veszély a kkv-szektorban

A hazai kkv-k percepciójával szemben az ACFE nemzetközi felmérése alapján éppen ezek

a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek,

árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő e körben, mint a nagyobb cégeknél.

Korrupció? Hol? Forrás: Image Source/Image Source/Michael Cogliantry/Michael Cogliantry

Kevesebben fektetnek le etikai szabályokat

A magyar cégek jellemzően kevesebb energiát és figyelmet fordítanak megelőzésre és a kockázatok átfogó kezelésére, mint nemzetközi társaik.

A hazai cégek körében némileg nőtt is az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya,

a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. Az ilyen dokumentumot használó magyarországi vállalkozások aránya jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól, az ACFE felmérése szerint a cégek több mint háromnegyedének volt etikai kódexe.

Belső adatszivárgástól félnek leginkább

Az itthon működő cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és kulcspozíciókat. Az összeférhetetlenséget,

a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevesebben figyelik a hazai cégek közül.

A vállalati első emberek közel harmada szerint azért nem szükséges ilyen ellenőrzés, mert vélekedésük szerint kollégáiknak nincsenek ilyen érdekeltségei. A megkérdezettek kétharmada beszerzési szabályzattal sem rendelkezik. Információbiztonsági szempontból

a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók általi adatszivárogtatástól, mint külső behatolástól.

A legnagyobb kockázatként a cég által tárolt adatok munkatársak általi kiszivárogtatását és harmadik félnek való átadását azonosították. A tavalyi eredményekhez képest közel kétszer annyian tartanak a külső behatolók okozta adatlopásoktól, viszont kevesebben a kilépő dolgozók által okozott károktól - derül ki az EY és az MKIK GVI kutatásából.