Az Iszlám Állam még komoly károkat okozhat Magyarországnak

Tornyiszentmiklós, 2015. szeptember 24. Gyorstelepítésű drótakadály a magyar-szlovén határnál, Tornyiszentmiklós közelében 2015. szeptember 24-én. MTI Fotó: Varga György

Hatalmas károkat okozna Európának, ha a terrorfenyegetettség és a menekültválság miatt széthullana a schengeni övezet. A határellenőrzések tartós visszaállítása miatt lassulna és drágábbá válna a kereskedelem, visszaesne a turizmus, nehézkesebb lenne a munkaerő áramlása. Létezik olyan forgatókönyv, amely szerint az unió magországai mini-Schengent alkotnak, a perifériát (benne Magyarországot) pedig leválasztják. A legrosszabb esetben Schengen teljesen széthullhat, és magával ránthatja a közös pénzt is. 

Eurómilliárdokba (több ezer milliárd forintba) kerülhet egész Európának a schengeni övezet felbomlása a kereskedelem visszaesése miatt, véli Dane Davis elemző, aki 2014-ben tanulmányt írt a schengeni szerződés gazdasági hatásairól.

Nőnek a sorok és a költségek

A határellenőrzések visszaállítása azonnal érezhető hatásokkal jár: az átkelőknél hosszabbak lesznek a sorok, nő a várakozási idő. Ez pedig növeli a szállítási költségeket.

Az uniót a közúti fuvarozás tartós lassulása különösen súlyosan érintené,

az EU-n belüli szállítások körülbelül fele az utakon zajlik, emlékeztet elemzésében az AP hírügynökség.

Magyarország a legnagyobb vesztesek közt

Számszerűen a legnagyobb veszteségeket az unió nagy gazdaságai, például Németország és Franciaország szenvednék el. Ezek az országok erősen függnek az uniós belkereskedelemtől. A tagállamok nemzeti össztermékének (GDP) viszonylatában viszont

Schengen felbomlásának legnagyobb vesztesei a kisebb, közép-európai gazdaságok lennének,

például Magyarország és Szlovákia, mert ezek GDP-jének nagyobb része származik az EU-n belüli kereskedelemből.

Ha a terror miatt szétesik Schengen, Magyarország a legnagyobb vesztesek közt lesz Forrás: MTI/Varga György

A schengeni övezet sorsa jelenleg teljesen bizonytalan, ráadásul politikai döntés kérdése; Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára ezért az Origónak nem akart találgatásokba bocsátkozni a lehetséges forgatókönyvekről.

Fontos az uniós kereskedelem

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2014-ben összesen 50 191 milliárd forint értékben kereskedett más országokkal (kivitel és behozatal), ebből 38 590 milliárd forint értékben uniós tagállamokkal. A folyó áron mért export értéke 2014-ben elérte a bruttó hazai termék 91 százalékát. 2014-ben a külkereskedelmi egyenleg ugyan 0,4 százalékkal rontotta a magyar GDP-t, de amúgy 2009 óta minden évben pozitívan járult hozzá, az alábbiak szerint:

• 2009: 2,6 százalék
• 2010: 1,3 százalék
• 2011: 2,0 százalék
• 2012: 1,4 százalék
• 2013: 0,4 százalék

Nehezebben mozogna a munkaerő

Schengen esetleges felbomlásának lennének más, nehezebben számszerűsíthető hatásai. Például a határellenőrzések visszaállításával csökkenne a munkaerő mobilitása az unión belül, ami komoly nehézséget jelentene nemcsak az állást kereső embereknek, de a munkaerőt kereső cégeknek is.

A turizmusnak jó, ha nincsenek határok

A nemzetközi turizmus szempontjából az lenne a kedvező, ha a schengeni szabályozás változatlan maradna. Ha nem, az súlyosan érintené a turizmust, mondta az Origónak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára.

Egyelőre nem látni, lesznek-e ebben változások, így azt sem lehet felmérni, milyenek lesznek a hatások.

Csak a bizonytalanság biztos

Még azt sem tudni, milyen hatással lesz a magyar turizmusra a párizsi terrortámadás, mondta Kovács István. A terrortámadás után a külföldi foglalások száma összességében valamelyest csökkent, a Franciaországból érkező foglalások száma pedig a felére esett az egyes foglalási portáloktól, szállodáktól kapott adatok szerint.

A menekültválság csúcspontján, augusztus végén, szeptember elején hasonlóan visszaestek a külföldi foglalások, de pár hét elteltével, ahogy a helyzet rendeződött, és a kedélyek lecsillapodtak, visszaállt az évszaknak megfelelő szokásos üzletmenet – emlékeztet a főtitkár.

Szerencsére erős a turisztikai kereslet Budapest iránt,

ha az unióból érkező vendégek száma a terrorfenyegetettség miatt esetleg csökkenne, a máshonnan érkezők többé-kevésbé tudnák őket pótolni, véli Kovács István. Természetesen minden attól függ, mi fog történni, figyelmeztet a főtitkár. Ha romlana a helyzet, esetleg újabb merényleteket követnének el, az egész Európa turizmusát érintené.

A nyílt határok jót tesznek a turizmusnak Forrás: MTI/Varga György

Ilyesmire még nem volt példa

Azért nem lehet megbecsülni sem, pontosan milyen gazdasági hatásai lennének a schengeni övezet széthullásának, mert amióta létrejött, még

sosem volt arra példa, hogy egy vagy több ország tartósan visszaállította volna a határellenőrzéseket.

Eddig ilyesmi csak ideiglenesen fordult elő: Franciaország a 2005-ös londoni terrortámadások után függesztette fel az egyezményt, Portugália és Németország pedig akkor, amikor futball-Eb-t és Világkupát rendeztek.

A párizsi terrortámadás és a menekültválság nyomán azonban egyre több ország (köztük Magyarország) függeszti fel a schengeni egyezmény alkalmazását, és állítja vissza a határellenőrzést a belső határokon. Hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek tartósak, és mi lesz a schengeni övezet jövője, azt egyelőre nem lehet megmondani.

Schengen és az unió

A schengeni övezet nem azonos az Európai Unióval. Hat uniós állam nem tagja az övezetnek, ezek közül négyen (Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia) csatlakozásra várnak, ketten (Írország és az Egyesült Királyság) pedig kimaradnak.

Az övezethez tartozik viszont négy nem uniós állam: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Van még három miniállam, amelyek nem írták alá az egyezményt, de gyakorlatilag az övezet tagjainak lehet tekinteni őket, mert nem folytatnak határellenőrzést a schengeni országokkal közös határaikon: Monaco, San Marino és a Vatikán.

Schengen kómába esett

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt nyilatkozta, „a schengeni rendszer részleges kómában van”. A bizottság elnöke szerint

az Európai Unió és az euró jövője forog kockán.

„Ha Schengen szelleme elhagyja földjeinket és szívünket, többet veszítünk, mint pusztán Schengent. A közös pénz értelmét veszti, ha Schengen elbukik” – mondta.

Csak a keménymag maradhat

Arra is van esély, hogy a schengeni övezet kétsebességes lesz. Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, Hollandia pénzügyminisztere azt mondta, ha az unió 28 tagállama nem képes közös megoldást találni a külső határok védelmére és arra, hogy hogyan kezelje a beáramló menekültek százezreit, akkor a központi tagországok arra kényszerülhetnek, hogy a külső államokat leválasztva mini-Schengent hozzanak létre.

Dijsselbloem ráadásul nem pusztán a magánvéleményének adott hangot fenti nyilatkozatában. Bert Koenders dán külügyminiszter elismerte, hogy a párizsi terrortámadás után

Ausztria, Németország, Belgium, Luxemburg és Hollandia tárgyalásokat kezdett egy esetleges mag-Schengen létrehozásáról.

A tárgyalások tényét Thomas de Maizière német belügyminiszter is elismerte, de azt mondta, a politikai cél a teljes schengeni övezet megőrzése, írja az Openeurope.org hírportál.

Jeroen Dijsselbloem szerint van esély a mini-Schengenre, amiből Magyarország kimaradna Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Tudni kell, ki jön-megy

Jelenleg annyi biztos, hogy

az unió szigorítani fogja a külső határok védelmét

és a határokon belépő emberek ellenőrzését. Ennek keretében az uniós állampolgárok belépését rögzíteni fogják a külső határokon, dokumentumaikat pedig összevetik biztonsági adatbázisokkal. Jelenleg ha egy uniós állampolgár belép az EU-ba, a határátkelőnél az igazolványát vagy az útlevelét csak vizuálisan ellenőrzik (más szóval a határőr csak rápillant).

A terroristák elleni védekezésben azért nagyon fontos, hogy az unió nyomon kövesse, hogy a saját állampolgárai mikor lépnek ki és be a határain, mert nagyon sok EU-s állampolgár (jellemzően radikalizált, beszervezett vagy idealista fiatal) megy a Közel-Keletre, ahol főleg az Iszlám Állam hadseregében harcolnak. Amennyire most tudni lehet,

a párizsi terrortámadást is Szíriában tervelték ki, és olyan francia, illetve belga állampolgárságú fiatalok hajtották végre,

akik megjárták a Közel-Keletet.

Egyik napról a másikra nem lehet

Az unió külső határainak védelmét és ellenőrzését koordináló és segítő szerv, a Frontex egyébként már 2014-es kockázati jelentésében kiemelte, hogy

egyre több EU-s állampolgár megy ki Szíriába harcolni.

Az elégtelen határellenőrzések miatt pedig szinte lehetetlen nyomon követni, hogy ezek az emberek mikor, milyen útvonalon térnek vissza az unióba. A helyzetet csak súlyosbította a fokozódó menekültválság, pontosabban az, hogy az ellenőrizetlenül és regisztrálatlanul beáramló menekültek közt terroristák is könnyedén megbújhatnak.

Az unió és a schengeni övezet külső határainak megvédéséhez (gyakorlatilag ahhoz, hogy senki se léphessen be a területükre a hatóságok tudta nélkül)

olyan fizikai és adminisztratív eszközökre van szükség, amik jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Ezek felépítése hosszú hónapokba, ha nem évekbe telik, mondták uniós tisztviselők a brit Telegraphnak.

A határok lezárásához és a szigorú ellenőrzések kialakításához idő kell Forrás: MTI/Varga György

A belügy magabiztos

Szerettük volna megtudni, hogy a fokozott ellenőrzés és készültség mennyire terheli meg a magyar rendőrséget és a katonaságot. A Belügyminisztériumtól kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a költségeket egyelőre nem ismerik, mert

előbb végrehajtják a feladatot, és utána könyvelnek”.

A Belügyminisztérium szerint a fokozott ellenőrzéseket és készültséget fenn tudják tartani, „ameddig a helyzet indokolja”. Válaszuk szerint a legmagasabb szintű készültséget is ugyanennyi ideig tudnák fenntartani, sőt

a schengeni szerződés teljes felfüggesztésével is megbirkóznának.

A tárca szerint a BM alá tartozó szervek állományának növelésére nincsen rövid távú terv.

Annyi viszont biztos, hogy a kormány csak a déli határzárra átcsoportosított 29 milliárd forintot, a felállított határvadászszázadok állományát pedig részben rendészeti szakközépiskolás hallgatókkal töltötték fel.

Magyarországnak kell Schengen

Ha Európa nem képes kielégítően biztosítani a külső határai védelmét, akkor Schengen teljesen széthullhat, legrosszabb esetben magával rántva a közös pénzt, vagy akár az Európai Uniót. Jobb esetben Schengen csak összezsugorodik a magállamokra. Így vagy úgy, a magyar gazdaság mindenképpen megsínylené, ha az ország kikerülne Schengenből.