Kompromisszumos javaslataik vannak a quaestorosoknak

Quaestor, quaestor-károsultak
Budapest, 2015. november 17. Résztvevők az Alkotmánybíróság (AB) épülete előtt tartott tüntetésen, amelyen teljes kártalanítást, a károsultak kárpótlásáról szóló törvény végrehajtását, illetve új törvény megalkotását követelték 2015. november 17-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Vágólapra másolva!
Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében. 
Vágólapra másolva!

A Quaestor Károsultak Közössége azt javasolja, a

kártalanítás alapja a kötvények bekerülési értéke legyen, ne a névértéke.

A kártalanítás számításának módja a semmis kötvényvásárlásokból eredő követelések esetén legyen a bekerülési érték, annak törvényes kamatai, viszont csökkentve a kifizetett vagy jóváírt nettó hozammal.

Quaestor-károsultak az Alkotmánybíróság épülete előtt

Forrás: MTI/Kovács Attila

A károsultak indítványa szerint a kárrendezés a követelések április 22-i állapotára, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásának megindulásának napjára vonatkozzon. Kérik, hogy a kártalanítás terjedjen ki a Quaestor ügyfélszámlákon letétben lévő összegekre is. A letéti ügyfélszámlákon lévő összegek esetén ne számoljanak fel törvényes kamatot sem.

A károsultak lemondanak követelésük egy részéről

Javasolják, hogy a kárrendezésért 6 millió forintig - 20 ezer euróig - a Befektetővédelmi Alap (Beva) feleljen, illetve, hogy vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonását a 6 millió feletti kártalanításba.

A Quaestor Károsultak Közössége hangsúlyozza: javaslatukat kompromisszumos megoldásként ajánlják.

A károsultak lemondanak követelésük egy részéről, a törvényes kamatok érvényesítéséről arra az időszakra, ami a kárrendezés elhúzódásából adódik.

Az Alkotmánybíróság múlt kedden megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő. A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

A március elején kipattant

Quaestor-ügynek mintegy 32 ezer károsultja van.

A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.