A kormány reagált Paks brüsszeli vizsgálatára

atomerőmű, Paks
Paks, 2014. augusztus 14. Sugárveszélyre figyelmeztető szalag a paksi atomerőmű 2-es építményében 2014. augusztus 14-én, amelyben a hármas és négyes reaktor van. Az atomerőmű vezetői a mai napon bejelentették, hogy Oroszországba szállították a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat. MTI Fotó: Sóki Tamás
Vágólapra másolva!
Mélyreható vizsgálatot indított az Európai Bizottság a paksi bővítés miatt. Brüsszel azt vizsgálja, hogy a jelenlegi feltételek mellett előreláthatólag megtérül-e a beruházás. A magyar állam finanszírozhatja a paksi beruházást, de csak akkor, ha nem lesz veszteséges, vagyis ugyanilyen feltételek mellett egy piaci befektető is adna rá pénzt. A vizsgálat független a kötelezettségszegési eljárástól, amit Brüsszel azért indított, mert Magyarország nyílt pályázat nélkül bízta meg az orosz Roszatomot az új blokkok megépítésével.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak eldöntésére, hogy a paksi bővítés tiltott állami támogatásnak minősül-e, tájékoztat november 23-ai közleményében a brüsszeli szervezet.

Tiltott állami támogatás

A bizottság egész pontosan annak fog utánajárni, hogy egy magánbefektető adna-e hasonló feltételek mellett pénzt a két új paksi blokk megépítésére. Ha nem, akkor az a magyar állam részéről a projekt tiltott állami támogatásának minősül. Ha erre az eredményre jutnak, akkor a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az új paksi blokkok megépülése torzítja-e a magyar és az uniós energiapiac működését.

Brüsszel nem hisz a kormánynak

"Jelen pillanatban

– olvasható a közleményben. A vizsgálat megindulása nem jelenti, hogy szabálysértést állapítottak volna meg, de alaposan át fogják nézni a szerződéseket, és minden érintett felet meg fognak hallgatni.

Az Európai Bizottság nem hisz a kormánynak, vizsgálatot indított Forrás: MTI/Sóki Tamás

Kétely és gyanú

"A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Paks II. projekt nem tartalmaz állami támogatást, és a beruházást egy racionális befektető is megvalósítaná, mivel a projekt várható megtérülése magasabb, mint a befektetett tőke költsége" - reagált közleményben a Miniszterelnökség a brüsszeli vizsgálat hírére.

A kormány szerint fel sem merült a tiltott állami támogatás gyanúja,

ilyesmit a bizottság sem fogalmazott meg. A kormány emlékeztet rá, hogy Brüsszel a vizsgálatot "a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére tekintettel" indította meg.

Margrethe Vestager versenyjogi biztos valóban ezt mondta, ezt a bizottság közleménye is felidézi. Ugyanakkor a közleményben az is szerepel, hogy

az Európai Bizottságnak kételyei vannak afelől, hogy a befektetés piaci alapokon történik-e.

(Tény, a kétely nem azonos a gyanúval.)

A kormány bizonyítani fog

"A magyar kormány áll a vizsgálat elé, bizonyítani fogjuk, hogy a beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. A magyar kormány rögzíti, hogy

az orosz hitel nem került lehívásra"

- zárul a Miniszterelnökség közleménye.

Brüsszel és a baloldal érdeke

"Brüsszel újabbnál újabb támadást indít a rezsicsökkentés ellen, és ehhez asszisztál neki a magyar baloldal is, amely szintén kezdettől támadja a rezsicsökkentést" - ezt már a Fidesz-frakció reagálta a brüsszeli vizsgálatra és az ellenzéki pártok nyilatkozataira.

A frakció szerint "a paksi áram a legolcsóbb áram", a lakosságot és az ipart csak a paksi bővítéssel lehet hosszú távon ellátni olcsó, biztonságos árammal. A bővítés nélkül Magyarország kiszolgáltatott lenne, Brüsszelnek és a magyar baloldalnak pedig éppen ez az érdeke, vonja le a konklúziót a frakció.

A Fidesz-frakció szerint Brüsszel és a baloldal érdeke, hogy Magyarország kiszolgáltatott legyen Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem lehet veszteséges

Az uniós szabályok szerint a tagállamok finanszírozhatnak a paksihoz hasonló beruházásokat, de csak piaci alapon. Vagyis a bizottság azt vizsgálja, az adott körülmények közt a projektbe fektetett pénz megtérül-e, vagy veszteséges lenne.

Egy piaci befektető ugyanis nyilván nem finanszírozna veszteséges projektet.

Eljárás után vizsgálat

A most elindult vizsgálattól függetlenül az Európai Bizottság november 19-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen Paks II. miatt. Az eljárást azért indították, mert

Magyarország nyílt pályáztatás nélkül bízta meg az orosz Roszatomot a paksi blokkok megépítésével,

és ezzel lehet, hogy megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat. A magyar kormánynak két hónapja van, hogy reagáljon Brüsszel kifogásaira.