Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tavaly a terrorcselekmények összesen
52,9 milliárd dolláros kárt okoztak a világgazdaságban,
ami durván megfelel Bulgária éves GDP-jének – írja a Bloomberg az Institute for Economics and Peace (IEP) globális terrorizmus indexe alapján. A szervezet, amely 1997 óta gyűjt adatokat, kimutatta, hogy ez a szám meghaladja a 2001. szeptember 11-e következtében mért 51,51 milliárdot is.
Az IEP számításai olyan tényezőkből állnak össze, mint az ingatlanokban okozott kár (például robbantás során), de a kioltott emberi életeket és a sérüléseket is számszerűsítik az egészségügyi költségek és a kieső jövedelmek szempontjából. Nem veszik számításba azonban a fokozott biztonsági intézkedések személyi vonatkozásait, a magasabb biztosítási prémiumokat vagy a városokban utóhatásként kialakult kaotikus helyzet költségeit.
Jóllehet a pénteki események és annak hatásai majd csak a jövő évi jelentésben szerepelnek, a szervezet szerint komoly gazdasági hatásai lesznek a terrortámadásnak. A szervezet vezetője, Steve Killelea a Bloombergnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy
a francia GDP meg fogja érezni az események hatásait ebben a negyedévben
– utalva ezzel a város 48 órás lezárására és a továbbgyűrűző hatásokra. Amennyiben megnöveljük a biztonsági apparátust, különösen Európában, annak jelentős hatásai vannak az emberek szabad mozgására, és ez által a produktivitásra is – tette hozzá.
A tanulmány egyébként kimutatta, hogy a párizsi terrorcselekményeket is magára vállaló
Iszlám Állam tavaly több mint 20 ezer ember haláláért volt felelős.
A radikális szervezethez ráadásul növekvő számban csatlakoznak külföldi harcosok is. A nem muszlim többségű országok közül Oroszországból érkeznek a legtöbben, melyet Franciaország követ.
Noha az elmúlt 2 évtizedben a legnagyobb horderejű támadásokat szervezett csoportok hajtották végre az európai fővárosokban, Londontól Madridig, mégis jól látszik, hogy a terrorcselekmények jelentős része nem ilyen jellegű. A jelentés szerint a nyugati országokban 2006 és 2014 között a
terrorizmus miatt bekövetkezett halálesetek 70 százalékáért nem vallásos, magányos elkövetők felelnek,
akiket olyan tényezők motiváltak, mint a kormányellenesség, vagy olyan jelenségekkel mentek szembe, mint a bevándorlás, a melegek jogai vagy az abortusz.
A terrorizmus mindemellett a feltörekvő piacokon bír a legnagyobb gazdasági hatásokkal, ahol az elkövetők könnyebben tudják kihasználni a gyenge kormányok következtében fellépő „mozgásteret". Területi bontásban
a Közel-Kelet és Észak-Afrika szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket,
mivel itt 2014-ben összesen 13 426 ember vesztette életét terrorcselekmények következtében.
