A kisboltokon múlik a kereskedelem boldogsága

Kétszeresére is nőhetett volna a kiskereskedelmi forgalom, ha nem lenne ennyi korlátozó intézkedés. A vásárlásban jártas szakemberek szerint, a trafiktörvény vagy a vasárnapi boltzár nélkül a mostani 3 százalékos kiskereskedelemi adat a dupláját is tudta volna produkálni.

Csodás karácsonyunk lesz, mert a külföldön munkát vállaló 500 ezer ember egy része hazajön bulizni, inni és vásárolni. De ez csak pár hét.

A budapesti kocsmák továbbra is jó forgalmat bonyolítanak, de a vidéki kocsmaszegmens a pofonokat nem tudta álllni

– mondta Belovai Csaba a Zwack Unicum Nyrt. kereskedelmi igazgatója az Európai Kereskedelem Napja rendezvényen.

Sorba jöttek a szankciók

Aki 20 éve kocsmáros egy kis faluban az az elmúlt 6-8 évben kapott egy dohánytörvényt, mert kitiltották a kocsmából a dohányzást. Aztán nem árulhat már cigarettát sem. Később kitiltották a játékgépeket is.

Minden harmadik kocsmát bezártak Forrás: Lantos Gábor

A kocsmák nyeresége a játékgépből jött. A sok szankció után először a tulajdonosok visszaálltak a pult mögé, majd amikor már jött a pálinkatörvény, akkor a kocsmárosok 30 százaléka bezárta italboltját – mondta Belovai Csaba.

Három éve topogunk

Egy magyar vásárló évente 5240 eurót költ. Ez kicsivel több, mint 1,6 millió forint. Ez harmada az Európai Unió átlagának, ami 15 948 euró vagyis majdnem 5 millió forint – mondta Kozák Ákos a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója. A fogyasztás tekintetében Törökország előttünk lépked, Montenegró pedig alattunk van.

A vásárlóerő térképen Magyarország az Európa 42 országa közül a 31-dik helyen áll,

immár harmadik éve. Az első öt helyen Liechtenstein, Svájc, Norvégia, Luxemburg és Dánia van. A 42-ből 26 ország él az európai átlag alatti összegből. A GfK kutatása szerint

Európa sereghajtói változatlanul Moldova és Ukrajna,

az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1214 euró volt.

Egy magyar vásárló évente 1,6 millió forintot költ Forrás: Thinkstock

Egy magyar havonta 72 ezer forintot költ élelmiszerre. Az alacsony jövedelműek a kerestük 30 százalékát, a magasabb jövedelműeknél pedig a keresetük 20 százalékát költik kenyérre, tejre, mosóporra és felvágottra és alkoholra.

A vidékiek kosara félig van

Kozák Ákos hét csapásnak nevezi azokat a korlátozásokat, amiket az utóbbi években a kereskedelemben bevezettek. Példaként említette a plázastopot, a reklámadót, az élelmiszerfelügyeleti díjat és a trafiktörvényt is. Az utóbbi tíz évben

Magyarország tíz megyéje veszített a vásárlóerejéből.

A friss adatokból kiderül, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében majdnem fele annyit költenek vásárlók, mint Budapesten. A fővárosi vásárlóerő index 128 ponton áll, a szabolcsi pedig 74 százalékponton.

Budapest legtöbbet költő kerülete a II. és a XII., a legkevésbé tehetős pesti kerületek pedig a VIII. kerület és Kőbánya.

A magyar háztartások havi kiadásainak 28 százaléka élelmiszerre, 27 százaléka pedig rezsire, lakhatásra megy el, ez Kozák Ákos szerint ez jelentős terhet jelent a családoknak.

A blokkk.com szerint is olvad a növekedés lendülete a boltokban. A szeptemberi 5,1 százalékos bolti, áruházi költés növekedése jó eredménynek számít. Az egyes korábbi hónapokban mért 7-8 százalékos ugrásoknál azonban kisebb. Ennek az egyik oka, hogy

az online pénztárgépek piactisztító hatása már jóval kisebb, mint a korábbi hónapokban.

A háztartások fogyasztási kiadása, aminek része a kiskereskedelem is, mindössze 2,7 százalékkal nőtt az első félévben.

A kaszinótörvényt köszönjük

A kaszinótörvényt „sikerként” éltük meg - ez csak vicc volt.

Volt két kaszinónk, lett helyette egy Vapiano és a Zara üzletünk.

Az igazság az, hogy az élmény az keserédes – mondta Prosits Attila a Westend Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója. Vannak olyan plázák, ahol az egykori kaszinók helyén lévő üzleteket még mindig nem sikerült bérbe adni, mert ezek olyan speciális helyek, amelyeknek kisebb portáljuk van, más a megközelíthetőségük a bevásárlóközpontokban, ezért a bérbeadásuk is sokkal nehezebb.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

A vasárnapi zárva tartást szintén hatalmas siker - mondta pikírten - mert 70 üzletünk van nyitva vasárnap is, de még jobb lenne, ha 400 üzletben vásárolhatnának az emberek – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A kicsiken múlik minden

A magyar kiskereskedelem csak akkor tud fejlődni, ha a boltok hajlandók abba invesztálni, hogy modern vállalattá, modern kereskedelemi céggé fejlődjenek – véli Belovai Csaba a Zwack Unicum kereskedelmi igazgatója. A szakember kiemelte, sokan azt hiszik, hogy a magyar kiskereskedelmi piac nagyon koncentrált, nagyon kevés szereplője van. Ezzel szemben

Magyarországon 11 kereskedelmi hálózat van,

ebben többek között benne van a Lidl, a Tesco, az Auchan, a CBA, a Penny, Spar, Real és az Coop, Aldi is. Az osztrák piac, ahol két szereplő van meg a német piac is, ahol szintén két szereplő van, az valóban koncentrált - érvelt.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar piac a sok szereplő miatt egyébként sokkal kedvezőbb helyzetben van

Belovai Csaba szerint. Fontos tényező, hogy a magyar piacon

a kiskereskedelmi boltok 74 százaléka az magyar hálózatok tulajdonában van.

Ez egy óriási erő és nagyon nagy potenciál van benne. A magyar boltok, a Coopok, a CBA-k és a Reál üzletek viszont a forgalom 41 százalékát adják. A Tesco, az Auchan és a Spar pedig a 47 százalékos részesedéssel veri a magyar láncokat.

A vásárlók is sokat tehetnek

A Zwack kiskereskedelmi forgalmának 70 százalékát is a hiper- és a szupermarketek adják. Belovai Csaba szerint nagy probléma, hogy a vásárlók

a hazai láncokat az igazi erős márkatermékek vásárlására nem használják,

mert nem ott veszik a Pick-szalámit és a Túró Rudit sem.

Forrás: MTI/Balázs Attila

A kereskedelemben ma 450 ezer ember dolgozik, havi 70-80 ezer forintért. Belovai Csaba szerint

addig nem lehet nagy változást várni a kereskedelemben, amíg a dolgozók bére nem nő.

Ettől függ ugyan is, hogy hogyan fognak teljesíteni a boltok.